’21-ben még lesz foci a 21-ben?

Közzétéve

Lényegében a fenti kérdésre kereste a választ a Csepel FC résztulajdonosa, valamint szakmai vezetője a DIGI Sport Reggeli Start című műsorában. Egy biztos: ha a mostani önkormányzaton múlik, a címben feltett kérdés úgy merül föl, hogy meddig tart még ki a csepeli foci.

A bajnok Győri ETO FC legyőzésével búcsúzott múlt vasárnap a Csepel FC az NBIII 2016-17-es szezonjától. Aznap légvár, főzőverseny, kézműves foglalkozások, díjátadók, kispályás foci, és persze a felnőtt csapatnak való örömteli szurkolás volt a program a “sporin”, azaz a csepeli sporttelepen.

A Csepel lelkesedése látványos, és a második félidőben eredményes játékkal párosult, nem csoda, hogy a mérkőzést követő felemelő, sőt fair play díjat érő jelenetek láttán aligha gondolt bárki is arra, hogy egyébként nehéz, sőt piszok nehéz szezonon van túl a csapat.

Csepeli “DAC”

És itt most nem csak a szigetországi gárdát sújtó elképesztő bírói ítéletekre meg a kegyenc riválisokkal való kivételezésre kell gondolni. Hanem arra, amire Gabala Krisztián, a csapat szakmai vezetője mutatott rá:

az egész NBIII-as mezőnyben talán egy-két csapat működik úgy, ahogy a Csepel.

A Csepel FC ugyanis, amely az NBIII-as felnőtt csapata mellett elsősorban az utánpótlás-nevelésre koncentrál, az aktuális ellenfelek mellett most már hosszú évek óta a krónikus pénzhiánnyal is keményen meg küzdjön. Annak ellenére, hogy egyre több pénz áramlik a magyar fociba, és hogy nem csak nagyon komoly múltja, sőt történelme van, hanem figyelemre méltó jelene is.

A csepeli lakosság nem feltétlenül focirajongó része ezt persze nem tudja, mert az önkormányzati információs felületeken valahogy soha, sehol nem jelenik meg, hogy fiúk és lányok százai rúgják ma is a labdát a Béke téri pályákon, méghozzá nem is eredménytelenül (nem mintha a gyermek- és ifjúsági sportban az eredményesség lenne a fő).

A Csepel FC leány U15-ös csapatának tagjai: Takács Eszter Cseperke, Herczeg Flóra, Varga Bettina, Cserháti Dorina Anna, Gáspár Antónia Izabella, Bálint Viktória, Király Fanni, Hortobágyi Anna Eszter, Molnár Melánia Vivien, Molnár Kincső Anna. A csapatot Takács Krisztián résztulajdonos társadalmi munkában edzi.

Ami a felnőtteket illeti, az már Takács Krisztián résztulajdonos elmondásából derül ki, hogy a csapat idén mintegy 40 millió forintos költségvetéséből 30 milliót a minden harmadosztályú gárdát megillető MLSZ-hozzájárulás tesz ki, a maradék 10 millió forint pedig szponzori támogatásokból jön össze.

Összehasonlításképp: az NBII-ből idén feljutó Balmazújváros első osztályú múlttal egyáltalán nem rendelkező csapata minimum több százmillió forintból gazdálkodva célozta meg a mennyei ligát, de a Csepel FC csoportját toronymagasan nyerő ETO FC százmilliós nagyságrendű kerete sem összehasonlítható a szigetországi viszonyokkal, Orbán Viktor kedvenc csapatának lehetőségeiről nem is beszélve.

Ezek után nem meglepő, hogy Takács az interjúban kijelentette,

a Csepelt kizárólag amatőr státuszú játékosok alkotják.

Kiderült, hogy játszik a csapatban postás, könyvelő, sőt hajóépítő is, és persze többen még tanulás mellett futballoznak a 105 éves klubban, amely a célját, vagyis a biztos bent maradást a szűkös anyagi lehetőségek ellenére idén is elérte. Hogy miért kell szűkös anyagi lehetőségekről beszélni Csepelen akkor, amikor amúgy soha nem látott összegek áramlanak a labdarúgásba?

Egyrészt az a paradox helyzet áll, hogy miközben a 30 milliós MLSZ-támogatásnak köszönhetően a Csepel is több pénzből gazdálkodhat mint korábban, a többi NBIII-as klub ennél jóval nagyobb forráskeretből tartja fent az első csapatát, elsősorban a helyi önkormányzatok támogatása, illetve a TAO-pénzek sportba áramlása miatt.

A TAO-támogatásokról itt csak annyit, hogy míg a Csepel évente alig pár millió forint aprópénzre tesz szert a cégek által felajánlott társasági adókedvezményekből, addig a szomszédos, amúgy szintén harmadosztályú Szigetszentmiklósi TC például évente több tízmilliót kasszíroz csak a TAO révén.

Kié itt a játéktér?

Annak is nyilván megvan az oka, hogy a Csepel Művek romjain működő közel 200 kisebb-nagyobb cég miért nem meri támogatni ma a csepeli futballklubot. Ugyanakkor ennél is érdekesebb, hogy egy milliárdos költségvetéssel bíró kerület miért nem száll be egy forinttal sem a legnépszerűbb látványsportágba Csepelen.

Hogy a jelenleg fideszes vezetésű önkormányzat miért nem nyújtott 2010 óta egy fillér támogatást sem Csepel legrégebbi, négyszeres első osztályú bajnokcsapatának, arról természetesen a reggeli műsor vezetője is érdeklődött.

Itt lenne az ideje véget vetni a szigeti Fidesz-MSZP rangadónak, nem?

– tette fel a kérdést Szombathy Pál, utalva arra a nem titkolt tényre, hogy Takács egyébként szocialista színekben képviselő a kerületi testületben. Takács mint résztulajdonos, a maga részéről csak annyit kér, hogy

ha már segíteni nem akar a fideszes önkormányzat, legalább ne ártsanak a csepeli labdarúgásnak.

Örülni kéne annak, hogy létezik ez a 105 éves klub, és hogy ma is rengetegen fociznak Csepelen – tette hozzá. Majd újra, az elmúlt években most már sokadszor elmondta, hogy amíg ő tulajdonos lesz az FC-ben, addig semmiféle lakóparépítést nem fog támogatni a sporttelep területén.

Itt egyébként felidézte, hogy 2008-ben is ő volt az, aki tüntetést szervezett az akkori szocialista vezetésű önkormányzat és a Csepel SC sporttelepét kezelő és fenntartó alapítvány átépítési elképzelései ellen, aminek a hatására az önkormányzat egyébként vissza is vonta a kezdeti támogatását.

Nem a sportból, a sportnak élnek

A kérdés az önkormányzat folyamatos, és sajnos ki kell mondjuk: tudatos félretájékoztatásával ellentétben már rég nem az, hogy épül-e lakópark az ütött-kopott csepeli stadion, illetve a mellette lévő három edzőpálya helyén.

Hanem hogy lesz-e még labdarúgás ezeken a pályákon mondjuk 4-5 év múlva. Hogy ilyen körülmények között mi lesz a Béke téri létesítmények és futballcsapatok sorsa, nem is a következő szezonban, hanem közép- és hosszútávon.

Visszatérve a címben feltett kérdésre:

Csepelen ma van futball, sőt, mint azt a Győri ETO legyőzése, vagy az utánpótláscsapatok korosztályos bajnoki szereplése is bizonyítja, még futballsikerek is vannak.

A lehetőségek az előrelépésre, mondjuk egy másodosztályra ma erősen behatároltak. De mint Gabala Krisztián fogalmaz, “a feltételek minden nehézségek ellenére adott Csepelen a profi futballhoz”. A játékosok hozzáállása mindenképpen megvan hozzá, mert bár egyikük sem a futballból él, mindegyikük a futballnak él. Márpedig ahogy a szakmai vezető fogalmaz,

“nyaktól fölfelé kell profinak lenni.”

A stadion némi átalakítás és felújítás után rövid úton újra alkalmassá tehető lenne magasabb osztályú mérkőzések rendezésére.

Nem kivitelezhetetlen a másodosztály, óriási potenciál van a csepeli futballban. Építgetjük ezt a kis csapatot, lépegetünk előre, de a komolyabb továbblépéshez összefogásra lenne szükség Csepelen – fogalmazott az interjúban Gabala Krisztián.

A teljes beszélgetés megtekinthető itt.

 

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.