Nem akar felépülni a csepeli zsinagóga

Közzétéve

Pedig az alapkövét már négy és fél éve lerakták a II. Rákóczi Ferenc úton.

Négy és fél éve, 2013 január 27-én, a holokauszt áldozatainak emléknapján Németh Szilárd, Csepel akkori polgármestere a Szent Imre téri rendőrkapitánysággal szemben álló üres telken ünnepélyesen bejelentette, hogy 80 év után a fővárosban először új zsinagóga épül ott, ahol az emlékezők egybegyűltek.

Le is tette az imahely alapkövét, ám előbb még elmondta, hogy a csepeli önkormányzat a telekkel járul hozzá a projekthez, és hogy az új zsinagóga

nem csak a vallási megbékélést hirdeti majd, de kulturális központ és közösségi tér is lesz egyben.

Németh Szilárd ünnepélyesen leteszi a zsinagóga alapkövét 2013 januárjában. (fotó: csepel.hu)

Aznap, amikor Németh Szilárd elhelyezte az új zsinagóga alapkövét a csepeli önkormányzat által adományozott telken a Rákóczi út 73. szám alatt, még mindenki úgy hitte, hogy az építők tervei szerint 120 főt befogadni képes zsinagógát 2014 nyarán, legkésőbb őszén átadják.

Nem így lett. Azóta ugyanis az égvilágon semmi nem történt a szóban forgó telken, azon kívül, hogy az alapkő köré ünnepélyesen leszórt fehér murvát alaposan belepte a gaz. Ami, lássuk be, több szempontból se rendjén való. És nem csak azért, mert a parlagon heverő telek Csepel kikent-kifent főterének tőszomszédságában, a HÉV-ről is jól látható helyen éktelenkedik.

Úgyhogy a 21ora.hu kicsit utánanézett, miért rekedt meg az egyébként szép elgondolásból elindult projekt, amibe a csepeli önkormányzat a telekkel, illetve a közművesítéssel szállt (volna) be, magát az építést pedig a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) vállalta.

Biztosat egyelőre nem tudni, jelenleg úgy tudjuk, hogy a késlekedés hátterében talán az országos, illetve a fővárosi hitközségen belüli belső viták állnak. Nem biztos, de sanszos, hogy nem a pénzen, hanem az építő cégen megy a vita. Ami biztos, hogy a tervek elkészültek, azokat idén januárban be is mutatta a tervezéssel megbízott építész.

Bokor Péter az ebből az alkalomból készült interjúban ugyanakkor elmondta, a tervezés addig tart, amíg meg nem épül az épület, így sajnos még tart a tervezés. Márpedig a csepeli zsinagóga ügyében nem történt még egy kapavágás sem, közbeszerzést kell majd kiírni, ami a BZSH feladata lenne – tette hozzá. Lázár János kancelláriaminiszter a múltkori kormányinfón szintén csak általánosságban tudta megerősíteni, hogy a csepeli zsinagóga felépül.

A Bokor Péter által tervezett imaház látványterve

Itt tartunk most, de ha lesz ennél több információnk az imaház és a telek sorsáról, be fogunk számolni róla a 21ora.hu olvasóinak.

S hogy miért éppen most jutott eszünkbe utánanézni ennek? Egyrészt azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök ma ült le a tárgyalni a hazai zsidóság képviselőivel, ahol megígérte, hogy a magyar zsidóság – a többi történelmi egyházhoz hasonlóan – minden lehetséges támogatásban részesül.

Másrészt mert ma a lehető legaktuálisabb lenne, hogy hirdesse valami az alapkőletételkor elhangzottak szerint a zsidók és nem zsidók közti vallási és kulturális megbékélést.

(fotó: 444.hu)

 

 

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.