Németh Szilárd is üzent ám a csepelieknek

Közzétéve

Csepel nemhivatalos jótevője a hagyományosan békés augusztus 20-i állami ünnepnap alkalmából sem hagyta magára szeretett kerületét, és ha már tiszteletét tette a frissen felújított Daru-dombon rendezett önkormányzati ünnepségen, nyilván beszédet is mondott.

Bővebben >>

Becsengetés: a szülők fele nem bírja kicsengetni

Közzétéve

Minden második magyar szülőnek komoly nehézséget okoz a gyerek beiskolázása. Erre mutat rá az ökomenikus segélyszervezet kutatása.

A tanévkedzéshez közeledve készített felmérésükben konkrétan arra jutottak, hogy

azokban a családokban, ahol iskoláskorú gyerekek vannak, 36%-ban kevesebbet tudnak ilyentájt élelmiszerre (!) költeni, mint egyébként, hogy el tudják indítani szeptember 1-én a gyereküket iskolába.

Ezzel kapcsolatban Gáncs Kristóf, a szervezet kommunikációs igazgatója az ATV Start című műsorában hétfő reggel azt mondta, hogy

hál’ Istennek mindössze öt százalék azon családok aránya, akik egyáltalán nem tudják megoldani a szükséges tanszerek, tornacucc stb. beszerzését, viszont a családok körülbelül felét ha nem is lehetetlen, de igen komoly kihívás elé állítja a tanévkezdés.

Ők leginkább az élelmiszereken, a befizetésre váró csekkeken, illetve mondjuk a törlesztőrészleken próbálják összesprórolni az iskoláravalót – hangzott el a szomorú tény, amin a segélyszervezet az idén is adománygyűjtéssel próbál változtatni.

Az Iskolakezdés együtt! címmel meghirdetett akció részletei itt érhetők el. Egy másik, civil kezedeményezésről pedig, ami szintén a tanszerekhez jutásban segít a hátrányos helyzetű gyerekeknek, itt vagy itt olvashatnak. Arra egyébként a Tanszergyűjtés rászoruló gyermekeknek elnevezésű kezdeményezés szervezői sem felejtenek el rámutatni, hogy az Oktatási Hivatal statisztikája szerint is Magyarországon 560 000 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él.

Azt pedig korábbról tudjuk, hogy egy váratlan, 50-60 ezer forintos kiadás a magyarok felét földhöz vágná.

 

Újabb csarnokot terveznek Csepelre

Közzétéve

Összesen 5 milliárd forinttal támogatja egy sport- és kulturális rendezvények bonyolítására alkalmas, multifunkcionális csarnok építését a kormány. A Csepelre tervezett létesítményre idén 700 millió, jövőre 1,3 milliárd, 2019-ben pedig 3 milliárd forintot szánnának.

Az építkezés apropója, hogy Ferenc pápa döntése alapján 2020-ban a magyar fővárosban rendezik meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, ami a római katolikus egyház világszintű eseménye, melynek célja az oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése.

Ennek ellenére a hivatalosan hitéleti célú beruházásként elkönyvelt projektért éppen a katolikusok nem rajonganak, olyannyira nem, hogy a HVG információi szerint nem is tőlük származik az építkezés ötlete. A katolikusoknak ugyanis valójában nincs szükségük egy ilyen „stadiontemplomra” – írja a lap onlina kiadása.

Még a 2024-es olimpiai pályázat idején merült fel, hogy ha a 2020-as vallási rendezvényre hivatkozva állami támogatásból felépülne a sportcsarnok, akkor azt az ötkarikás játékokra kölcsön lehetne kérni a katolikusoktól. Így az építkezés költsége papíron nem az olimpiai büdzsét terhelte volna. Bár a kormány időközben elállt az olimpiai pályázattól, a tervezett létesítmények megépítéséről nem mondott le.

A kormány most a 2023-as atlétikai világbajnokságra hajt, aminek nem egy versenyszámát Csepelen tartanák. Ehhez egy 15 ezer férőhelyes stadion építésére írtak ki a napokban pályázatot és ennek a „kistestvére” lehetne a katolikusok csarnoka is, amely azonban csak edzőpályaként szolgálna a vébé idején – olvasható a hvg.hu cikkében.

Miközben a Csepel SC központi sporttelepén álló, illetve inkább roskadozó Bajnokok Csarnoka lassan az enyészeté lesz, egyre másra jönnek különféle kerületi sportcsarnok-beruházásokról szóló hírek.

Ezzel együtt, ha a tervek valóra válnak, rövid időn belül két többfunkciós sportcsarnokkal is gazdagodhat a 21. kerület. Igaz, a Németh Szilárd magánalapítványa által épülő Kis-Duna parti kétmilliárdos birkózócsarnok köztulajdonnak pont nem nevezhető, de kérdéses az is, mit kezd majd a katolikus egyház az egyhetes rendezvény után nyakán maradó 5 ezer férőhelyes csepeli csarnokával.

A csepeli polgármestert ugyanakkor ilyen típusú kérdések aligha foglalkoztatják, már csak azért sem, mert pár hete a Fidesz egyik házilapjának azt nyilatkozta, hogy Csepelen óriási hiányosság, hogy nincs multifunkcionális sportcsarnok, ezért gondot okoz a sportrendezvényeknek vagy akár ballagásoknak, nagyobb szabású közösségi programoknak helyszínt találni.

Ami így ebben a formában amúgy nem igaz, mert például a Munkásotthon impozánsan felújított színházterménél ideálisabb báli helyszínt országos szinten is nehéz találni, de az biztos, hogy mind a katolikusoknak szánt, mind a Németh Szilárd-féle birkózócsarnok 2019-re tervezett átadása jól fog még jönni Borbély Lénárdnak és a csepeli Fidesznek. Átvágásilag.