“Egy csepelnyi külföldi jöhetett Magyarországra”

Közzétéve

Már-már egy csepelnyi külföldi került Magyarországra a Fidesz-kormány közreműködésével – közölte a nemzetbiztonsági bizottság elnöke hétfőn.

A magyar választóknak tisztán kell látniuk, történt-e titkos befogadás – utalt arra az 1300 (más források szerint 2300) menekült ügyére, akikről a kormány helyettes külügyi államtitkára egy máltai újságnak nyilatkozott. Meddig tart még a kettős beszéd és a tízmilliárdokból működő fideszes hazugsággyár? – kérdezte.

Nem csak az 1300 befogadott menekült ügyében, de más fontos kérdésekben is titkolózik Németh Szilárd, a bizottság alelnöke, és a Fidesz

– hangoztatta.

Nem látunk tisztán az úgynevezett Soros-terv bizonyítékairól, mert Orbán Viktor nem vett részt a bizottság múlt heti ülésén sem, így megint nem mutatta be azokat a dokumentumokat, amik ennek a senki által nem látott tervnek a létezését bizonyítani tudnák.

Nem tudjuk azt sem, hogy az egyszerűsített honosítási eljárásokkal milyen visszaélések vannak, ahogy az azeri bankszámlák ügyében, a letelepedési kötvények körül, de a moszkvai vízumgyár esetében sem. Molnár Zsolt szerint

mindent egybevetve akár 50 ezer, vagyis lassan egy csepelnyi külföldi került Magyarországra a Fidesz a közreműködésével az elmúlt években.

Molnár ezért most Kövér Lászlóhoz és Pintér Sándorhoz fordult. Előbbinek azért írt, hogy kiderüljön, mit gondol a házelnök a csütörtöki botrányos ülésről, amit a Fidesz Németh Szilárd vezetésével lényegében megpuccsolt. A belügyminisztertől pedig azt várja, hogy a Soros-terv és az 1300 titkos befogadott ügyében ha kell, a miniszterelnök helyet is adjon válaszokat, például a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adataira támaszkodva.

Orbán Viktornak azért lesz még egy lehetősége, hogy pontot tegyen a Soros-tervvel kapcsolatos találgatásokra. A bizottság szocialista elnöke jövő csütörtökre ismét összehívta a testületet. Ezen természetesen Szél Bernadett is részt fog venni, “mondjon akármit Németh Szilárd”.

Ugyanis hogy ki minősül nemzetbiztonsági kockázatnak, azt nem a politikai pártoknak, hanem a szakszolgálatoknak kell eldönteni.