“A jelenlegi városvezetést csak úgy utaztatnám, ha megígérnék, hogy nem jönnek haza”

Közzétéve

Takács Mónika ellenzéki képviselő alaposan beszámolt a legutóbbi “rendkívüli” testületi ülésről.

“Úgy 20 perce ültem a számomra fenntartott helyen, miközben időnként hajamba kaptak a klímaberendezés erős fuvallatai. Próbáltam egy romantikus filmbe képzelni magam, de pár perc után már rendkívül kellemetlen érzés volt”

– kezdte a testületi ülésről szóló szokásos, ám ezúttal a szokottnál is szórakoztatóbb beszámolóját az MSZP-frakciót erősítő ellenzéki képviselő.  Innentől nem is fűzünk hozzá semmit az általa leírtakhoz:

No de mi volt ez a folytatáshoz képest. 10 perccel elmúlt már 17.00 óra és a “másik oldalon” izgatottan bűvölték páran a telefonjaikat, látszólag sikertelenül. “Tényleg kicsit mintha kevesen lennének. Talán baj lehet a minősített többséggel? Azt hiszem lesz olyan ellenzéki, aki kisegíti őket.” – gondoltam. Volt.

Végre 16 fővel elkezdte a testület a munkát. A meghívóban eredetileg 3 napirendi pont volt, 2 nyílt és 1 zárt üléshez tartozó anyag. Javaslatként azonban még bekerült a nyílt ülés előterjesztéseihez egy a Fiumei Magyar Napokon való csepeli megjelenéshez kapcsolódó pont. A napirendre vételét nem szavaztam meg, tartózkodtam, csakúgy mint magánál az előterjesztésnél. A magyarázatom elég egyszerű,

én a jelenlegi városvezetést csak úgy utaztatnám, ha megígérnék, hogy nem jönnek haza.

Lehet, hogy módosító javaslattal kellett volna élnem? Késő bánat, bár valószínűleg kaptam volna egy-két ellenzéki támogatást. Az előterjesztés természetesen napirendre került, és meg is szavazta a testület.

Bár a fák egyre fogynak a kerületből, de vigasztalódhatunk azzal, hogy dr. Urmánczy Nándornak (erdélyi író és politikus) szobra lesz a Daru-dombon. Bevallom, most találkoztam először a nevével és nagyon szégyelltem magam, szemlesütve hallgattam polgármesterünk ejnyebejnyéző, kioktató felvilágosítását. Nemmel szavaztam, de alulmaradtam. 

A következő pontban sportpálya építéséről volt szó, mely a régi napközis tábor területén, a Kis-Duna parton épülne és amelyet az önkormányzat által létrehozott utánpótlás egyesület használna majd.

Azért van annak egy “bája”, amikor az önkormányzat civil szervezetet hoz létre és tömi folyamatosan közpénzzel, miközben a valódi civil szervezetek nagy része a kerületben, semmilyen támogatásban nem részesül.

Ráadásul az önkormányzat által létrehozott egyesület, egyáltalán nem mondható hiánypótlónak Csepelen. Nem értettem és most sem értek egyet az előterjesztéssel, több okból kifolyólag, de a fideszes többség megszavazta. Ennél a napirendi pontnál még módosító javaslattal is élt Takács Krisztián képviselőtársam, aminek a lényege az volt, hogy minden csepeli utánpótlás labdarúgó csapat használhassa majd a felépülő pályát és a Csepel SC-n belül helyezzék el. Nem járt sikerrel, így hát marad a Duna part vagy az ellenállás!?

A zárt ülésen az ÁMK területén épülő kézilabda csarnok támogatásának kiegészítéséről döntött a testület. Már többször napirenden volt a téma és változtak a körülmények, egyre drágább lesz, nem tudtak meggyőzni, ezért tartózkodtam.

Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a sport ellen vagyok, különösen nem a kézilabda ellen, hiszen 18 éves koromig igazolt játékos voltam.

Amit nem szeretnék támogatni, az az üzleti része. Nem bízom a jelenleg többségben lévő városvezetésben, de nagyon remélem, hogy egyszer végre, méltó módon elkészül az a csarnok és használatba vehetik a kézisek. Nem ejtettem szót a napirendi pontok vitájáról, de ezekről képviselőtársaim saját fb. oldalán vagy egyéb csepeli hírportálon olvashat, akit érdekel.

Elnézést, ha néha elragadott az irónia, azt hiszem önvédelemből használom, különben elég nehezen viselném azt az arcátlan cinizmust, gunyoros rosszindulatot és hamisságot, amit a testületi üléseken általában tapasztalok.”