Hiába a milliárdos fejlesztések, ha nincs aki ellássa a beteget

Közzétéve

Nagyrészt a büdös brüsszeli támogatásoknak hála, sokat javult az egészségügyi intézmények infrastruktúrája az elmúlt másfél évtizedben Csepelen is. Persze a mai napig óriási hiányosságok vannak ezen a téren is, példaként a Dél-Pesti Kórházat hozhatnánk, másrészt az intézményi fejlesztések mit sem érnek, ha nincs aki gyógyítson bennük.

Mindez a héten azért került a kerületi közbeszéd fókuszába, mert újabb egészségügyi fejlesztéseket ígért be Borbély Lénárd Csepelen – naná, hogy a kerületben továbbra is megkerülhetetlen Németh Szilárd társaságában.

Csakhogy amíg az ellátóhelyek általános állapota alakul, az ellátórendszer humán-erőforrási oldalról mára odáig jutott, hogy egy sima szemorvosi vizsgálatra is heteket kell várni.

Erről írtunk a héten kicsit részletesebben is, és poszt alatti kommentekből leszűrhető: ez az állapot bizony nem csak a szemészetre vonatkozik.

De lássuk először tisztán, mi is a helyzet országos szinten. Komáromi Zoltán háziorvos és egészségpolitikus szerint évente mintegy 3-400 orvos hagyja el a rendszert, alapvetően a kórházi körülmények és az alacsony fizetések miatt.

Ennél is szörnyűbb az a statisztika, mi szerint az üres orvosi állások közel 40 százaléka Budapestre koncentrálódott már 2016-ban is, és a helyzet jobb azóta aligha lett. Az akkori hivatalos adatok szerint az egészségügyi szakdolgozók országosan közel 99 ezer állást töltöttek be, ám ez 3,8 ezerrel elmaradt az intézmények működéséhez szükséges állások számától.

Egy másik kimutatás arra mutat rá, hogy a teljes hazai orvostársadalom 12 százalékát teszik ki az elvándorlók, de a pályaelhagyás is sokkal súlyosbítja a helyzetet: ők 16 százalékát teszik ki a magyar orvosoknak.