Rabszolgatörvény: ezt csúnyán benézhette a csepeli városvezetés

Közzétéve

Az önkormányzat törvényes működéséért felelős jegyző nem ismeri a törvényt? 

A Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokban az önkormányzat a munkavállalók érdekeinek szem előtt tartásával utasítsa a cégek vezetőit, hogy ne alkalmazzák a rabszolgatörvényt

– olvastuk csütörökön az Indexen.

A portál cikke alapvetően arról szól, hogy Dombóvár önkormányzata csatlakozott az MSZP-s Botka László szegedi polgármester meghirdette bojkotthoz: arra utasította a városi cégek vezetőit, hogy ne alkalmazzák a Munka törvénykönyve módosítását, vagyis a rabszolgatörvénynek hívott jogszabályt, ami alapján akár 400 órára is emelhetik a munkáltatók a dolgozóik éves túlórakeretét.

Szeged és Salgótarján után tehát Dombóvár baloldali vezetése sem hajlandó behódolni a fideszes rabszolgatörvénynek. És hogy miért érdekes ez Csepelen? Azért, mert a napokban XXI. kerületi szocialisták is benyújtottak egy olyan javaslatot a helyi képviselőtestületnek, amely kivonta volna az önkormányzati cégek dolgozóit a rabszolgatörvény hatálya alól.

Az előterjesztés lényege: az éves túlmunkát akár 400 óráig felemelő rabszolgatörvény ellen helyben védekeznének, mégpedig úgy, hogy rendeletben írnák elő az önkormányzati tulajdonú társaságoknak, mennyi túlórát rendelhetnek el. A csepeli MSZP-sek 250 órában maximalizálnák a cégeknél az éves túlórakeretet, hasonlóan a szegedi, salgótarjáni illetve dombóvári megoldáshoz.

Igen ám, csakhogy Dr. Szeles Gábor, Csepel jegyzője még az előterjesztésük napirendre vételét is elutasította, mondván: az jogilag nem állja meg a helyét, mivel csorbítaná a csepeli önkormányzati cégvezetők jogkörét.

A jegyző egyébként hivatalosan a helyi önkormányzatok által kinevezett személy, aki megszervezi és vezeti a polgármesteri hivatal munkáját, a helyi önkormányzat közigazgatási és szakmai elöljárója.

A jegyző feladata az önkormányzat napi működésének megszervezése, gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselőivel és dolgozóval szemben, döntésre előkészít bizonyos ügyeket a polgármesternek, illetve dönt a részére átadott hatósági ügyekben – olvasható a Wikipédián.

Ezek után adódik a kérdés:

a jegyző, akinek különben beszámolási kötelessége van a polgármester és a képviselőtestület felé, jogász létére hogy nem tudott erről a lehetőségről?

(Kiemelt képünkön balról jobbra Dr. Szeles Gábor XXI. kerületi jegyző, Borbély Lénárd polgármester, valamint Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek láthatók. Forrás: csepel.hu)