Gyakorlatilag eltűnt a térképről a csepeli birkózósport

Közzétéve

Szomorú, sőt és szégyenteljes, hogy az egykori országos megbecsültségnek örvendő kék-piros klub néhány év alatt tulajdonképpen teljesen kikopott a magyar élmezőnyből. 

Nem kevesebb, mint öt (!) Facebook-posztban fejezte ki örömét Németh Szilárd április közepén, amikor Barka Emese megszerezte Magyarország első női Európa-bajnoki aranyérmét. A Magyar Birkózó Szövetség XXI. kerületi illetőségű elnöke minden megszólalásában büszkén hangsúlyozta, hogy a Barka bizony csepeli színekben aratott történelmi sikert.

Barka Emese

Ez rendben is van, annak ellenére, hogy érmesünk különben nem csepeli, hanem Vasas-nevelés. Sőt, tekintsünk el most attól az egyébként nem elhanyagolható ténytől is, hogy a 29 éves Barka volt az idei válogatott keretben az egyedüli, aki a hajdan világklasszisok tucatjait kinevelő csepeli birkózóklub kék-piros színeit képviselte, a magyar nemzeti színek mellett természetesen.

Ez a poszt ugyanis arról szól, hogy a hagyományosan férfivonalon, azon belül is szabadfogásban erős csepeli birkózófellegvár csapatai ma a felnőtt férfi bajnokság egyesületei között már egyáltalán nem találhatók meg. Még egyszer: sem az Extraligában, sem az NBI -ben nincsenek ott, olyan jól sikerült az elmúlt években menedzselni Németh Szilárd aktív közreműködésével a Csepeli Birkózó Clubot.

A vicc, hogy Németh Szilárd még ezt is kiposztolta a minap, büszkén hirdetve, hogy a hatalmas múlttal rendelkező csepeli egyesület már a kanyarban sincs. A csapatbajnokságok állásáról beszámoló cikkben felsorolt budapest klubok közül egyébként a Honvéd, az ESMTK és a Pénzügyőr színeiben is jó néhány korábbi Csepel-nevelés neve ott olvasható.

Történik ez annak árnyékában, hogy a Csepeli Birkózó Club támogatása jóval magasabb, mint a többi kerületi sportegyesületé: több tízmillió forintot kap csak a csepeli önkormányzattól évente, például edzői bérekre, nem is beszélve a 4,5 milliárd forint közpénzből épülő Kis-Duna parti birkózópalotáról.