Csepelen erősít az MSZP, összezár az ellenzéki összefogás érdekében

Közzétéve

Egy hete került ki egy hosszú és a belső konfliktusokat tapintatlanul a nyilvánosság elé lapátolt sértődött poszt a helyi MSZP-s nagyöreg Dobák István részéről, aki elfogult magyarázkodással reagált arra a tényre, hogy változások kellenek a kormánypárt megtörésére. A helyi szocialisták elnöke, Bangóné Borbély Ildikó nem híve a kibeszélésnek – a belső konfliktusnál fontosabbnak tartja a csepeli ellenzék erősödését. 

A csepeli ellenzéki pártoknak az őszi választás idején az utolsó pillanatban sikerült megegyezniük, amikor már szinte a körmükre égett az ajánlások begyűjtése. Mindenki tudta, hogy amint létrejön a hatpárti egyeztetés, mindenkinek fel kell adnia valamennyit a saját pozíciójából a közös együttműködés és fellépés érdekében.  Érdeksérelmektől sem mentes kompromisszumokra lesz szükség a hatékony összefogás erejéhez a kormánypárttal szemben, ez teljesen nyilvánvaló és egyértelmű volt.

Mint kiderült, a helyi választói akarat is ezt szorgalmazza és a teljes ellenzéki összefogásnak szavaz bizalmat, ez itt sem volt másként, amint történt a többi körzetben is. Az vitathatatlan tény, hogy mindezt kemény munka árán tudták megteremteni Csepelen, amint az is tény, hogy ehhez mindenkinek fel kellett áldoznia valamit a pozíciójából – ez azt is jelentette, hogy 2014-hez képest nem indulhatott mindenki egyéni körzetben. A konfliktus innen ered.

Mi a konfliktus? A konfliktus az, hogy az egyik, több cikluson át egyéni önkormányzati MSZP-s képviselő, Dobák István a fentiek értelmében nem indulhatott.

A 69 éves Dobák István azzal próbálta védeni a pozícióját, hogy egy esetleg rosszul megválasztott fiatalabb jelölttel szemben a körzetét csak ő tudja megvédeni/megnyerni, amiért ciklusokon át tevékenykedett. Az élet erre néha persze rácáfol – a helyette elindított 48 éves Losonczi Róbert magabiztos többséggel hozta a körzetet. Ez is azt bizonyította, hogy az embereket az érdekelte, hogy végre létrejött az ellenzéki összefogás, erre szavaztak és egy ember állt szemben egy kormánypártival.

A 2019-es választáskor az összefogás kompromisszumaként 3-3 körzetet kapott az MSZP, a DK, a Momentum, kettőt a Jobbik és egyet az LMP – a szocialisták a háromból hármat meg is nyertek úgy, hogy a kampány alatt lényegében végig őket ütötte az ellenfél.

Hogy a magát mellőzöttnek vélő Dobák István miért most érezte úgy, hogy személyeskedő támadást intéz a harcostársai ellen, annak a legkézenfekvőbb oka az lehet, hogy tisztújítás közeledik a pártban, s a szeptemberi kongresszusra vissza szeretne simulni rég megszokott, komfortos pozíciójába.

Ehhez – a jelek szerint – egy belső konkurenciaharcban tervezhetett előremenekülni, egyúttal egy finoman szólva sem túl bajtársias gesztussal a nyilvánosság elé lökve a „családi” vitát.

A kormánypárttal szembeni egyetlen hatékony fellépésnek, az összellenzéki összefogásnak súlyosan ártó kibeszélés miatt az MSZP belső vizsgálatot indított, elvégre egy pártnak vannak kimondott és ki nem mondott etikai szabályai is, amibe nem tartozik bele a hátbatámadás. Legalábbis ez a következtetés vonható le az egyik megtámadott, Bangóné Borbély Ildikó szavaiból, akit az éppen összezáró és új hangot kereső MSZP-vel szembeni belső támadásról kérdeztünk:

-Párttársunk csalódását megértem, elvégre nem könnyű belátni, hogy az eddigi, ciklusokon átívelő politikai gyakorlat is része volt az ellenzék átmeneti hanyatlásának úgy országosan, amint Csepelen egyaránt. Megértem a csalódást annak fényében is, hogy a változásra törekvő igényünket nehéz elfogadni, nehéz belátni, hogy a szélesebb állampolgári érdek sikere reményében pokoli nehéz egy politikai pálya alkonyán a személyes érdeket feláldozni a közjóért. Mindezt megértem, de el nem fogadom és nem a személyemet érintő nemtelen támadások miatt, hanem azért, mert az őszi választás bebizonyította – csak a közös összefogás adhat bármilyen reményt a Fidesz legyőzésére. Ennek érdekében áldozatokat kell hoznunk itt Csepelen is. Aki ezt nem látja be, az nem a NER-nek akar véget vetni, hanem az élethosszig tartó pozíciók rég leköszönt elvárásának álomvilágában él – nyilatkozta a történtekkel kapcsolatban Bangóné Borbély Ildikó.

 A belső konfliktus további részleteiről nem kívánt többet mondani, mivel – szavai szerint – egy család belső problémáit sem a nyilvánosság előtt illő tisztázni, hanem sokkal inkább a közösség otthonául szolgáló négy fal között, lehetőleg fehér asztalnál.

Azt megerősítette, hogy sem az MSZP, sem a szövetségesei számára nem elfogadható semmilyen olyan lépés, ami az együttműködést veszélyeztetheti – sem a szövetség pártjai, de sem a sajátjaik részéről sem. Aki ennek árt, azzal szemben a megfelelő lépésekkel kell reagálni. Meggyőződése, hogy a kritikának helye van egy pártban, de azt, ha valóban a jobbítás szándéka vezérli, belül kell lefolytatni. Egy szubjektív, vélt igazságot egyenesen a közösségi médiába kiteregetni nemhogy a Fidesz elleni harcban, de még a hátsó gangon játszó gyerekek közt sem elfogadott eszköz.

Váratlan fordulat – Csepel díszpolgára lett a III. kerülethez kötődő bukott főpolgármester

Közzétéve

Csepel Képviselő-testülete csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy 2020-ban Csepel Díszpolgárának választja Tarlós Istvánt, Budapest korábbi főpolgármesterét, valamint Hantos Jenő nyugalmazott lelkipásztort, a Csepeli Lelkészi Kör megalapítóját.

Az önkormányzati laudáció szerint Tarlós István városvezetői megbízatásának kezdete három évtizedre nyúlik vissza, amikor is a rendszerváltás utáni első önkormányzati választásokon Óbuda-Békásmegyer közügyeinek elsőszámú alakítójává vált. Nem mellesleg az SZDSZ színeiben kezdve a politikai pályáját, de ez már kimaradt a méltatásból.

Megtudhatjuk továbbá, hogy eredményes, lelkiismeretes, a lokális érdekeket mindenkor előtérbe helyező polgármesteri munkásságának köszönhetően 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is nagy fölénnyel választották újra a kerület lakosai. Az irányítása alatt 1990 óta elvégzett munka teljes mértékben igazolást nyert, hiszen négy cikluson keresztül, 16 évig irányította a III. kerületet. 2006 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés meghatározó tagjaként tevékenykedett.

2010-ben választották meg Budapest főpolgármesterévé és két cikluson át tartó vezetése alatt Budapest nem csupán a budapestiek otthona volt, hanem valóban a nemzet fővárosává válhatott és a város történetének egyik legsikeresebb korszakát élhette meg – a csepeli önkormányzat vezetése szerint.

Arra a logikus kérdésre, hogy mi köze is a XXI. kerülethez, az indoklás bicegő válaszában arról írnak, hogy Tarlós István főpolgármesteri munkássága során mindvégig szívén viselte Csepel és a csepeliek ügyét: neki köszönhetően a főváros költségvetésében mindig jutott hely a csepeli fejlesztéseknek és beruházásoknak.

A magyarázat szerint Tarlós István nem csupán felismerte, hogy Csepel Budapest eddig alig felfedezett aranytartaléka, hanem a kiváló adottságokkal rendelkező kerületet bekapcsolta Budapest vérkeringésébe és nagy mértékben hozzájárult a kerület arculatának megújításához. A köz szolgálatában polgármesterként eltöltött közel 30 éve alatt számtalan alkalommal bizonyította, hogy a saját közösségéért, legyen szó Óbudáról vagy a nemzet fővárosáról indokolják az indokolatlan önkormányzati kitüntetést.

A csepeli önkormányzat fenti méltatása alapján, ha betűhíven olvassuk, Tarlós István az elkövetkező 21 évben minden kerülettől átveheti a díszpolgári címet tekintve, hogy két cikluson át a főváros összes kerületével szoros kapcsolatban állt és a szívén viselte azok sorsát. Elvégre ezért volt főpolgármester. Aki elvesztette a választásokat.

A járványveszély miatt a kormány szigorítja az utazási feltételeket – listán az érintett országok

Közzétéve

Belföldön nem lát okot korlátozásra a kormány, de a beutazást egyes országok esetében megszigorítják. Zöld, sárga és piros kategóriába sorolják az országokat; Horvátország a zöld zónában maradt egyelőre, Románia viszont a sárgába kerül – részletes listát közöl azt mfor.hu.

A környező országokban az elmúlt hetek során újra nagyon megindultak felfelé a fertőzésszámok, és annak érdekében, hogy a hazai, még mindig békésnek mondható járványhelyzet ne vaduljon újra el, szigorító intézkedések lehetnek szükségesek. Erről Gulyás Gergely is beszélt a legutóbbi Kormányinfón, ahol azt is elmondta, hogy Szerbia esetében is felül fogják vizsgálni a szabad beutazás lehetőségét, melyet a hónap elején adott meg Orbán Viktor.

Az esetleges szigorítás a csütörtöki operatív törzs-ülésen volt téma, az itt készült javaslatcsomagot Orbán Viktor is áttanulmányozta, az ez alapján hozott döntését közölte vasárnap 11-kor Gulyás Gergely.

Hazai korlátozó intézkedések meghozatala nem indokolt, a számok továbbra is kedvezőek, de a határellenőrzés szigorítása igen – ezért három kategóriába sorolják az országokat, amiről a rendelet is megjelent időközben.

A Magyar Közlöny 166. száma 3 csoportba (zöld, sárga, piros) sorolja az aktuális fertőzöttségi viszonyok alapján az egyes országokat. Azok az országok, amelyek nem szerepelnek a Hivatalos Értesítőben, zöld jelzéssel besorolt országoknak minősülnek.

Külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja személyforgalomban:

a) zöld jelzéssel besorolt ország területéről Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet,

b) sárga vagy piros jelzéssel besorolt ország területéről történő belépés során – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – egészségügyi vizsgálaton esik át, amelynek tűrésére köteles.

Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját nem állapítja meg, 14 napra karanténba kerül – kivéve, ha a  Magyarországra történő belépést megelőző 5 napon belül, legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal elvégzett koronavírus-tesztje negatív volt. Akinek nincs két negatív tesztje, az is csináltathat – ha 48 órán belül kétszer negatív lesz, nem kell kivárnia a két hetet. (Magyar állampolgár sárga országból érkezve már az első teszt után szabadulhat a karanténból – de a második tesztre akkor is szükség van.)

Ha a teszt eredménye pozitív, természetesen akkor is karanténba kerül az utazó. Ebben az esetben a “szabadon bocsátás” feltétele szintén a 48 órán belül elvégzett két negatív eredményű covid-teszt – ebben az esetben viszont nem elég “kiülni” a két hetet, igazolni kell a fertőzés elmúltát.

Külföldről érkező nem magyar állampolgár piros jelzéssel besorolt ország területéről nem léphet be.

Az EU-tagállamok közül Bulgária, Portugália, Románia és Svédország került a sárga kategóriába. Horvátországban a növekedés nagy, de a fertőzésszám alacsony, ezért maradt egyelőre a zöld zónában – közölte Gulyás Gergely.

Az aktuális besorolás a Magyar Közlönyből derül ki:

Sárga jelzéssel besorolt országok, ahol az aktuális fertőzöttségi mértéke kevésbé súlyos:

Kontinens       Ország

Európa            Bulgária

Európa            Egyesült Királyság

Európa            Norvégia

Európa            Oroszországi Föderáció

Európa            Portugália

Európa            Románia

Európa            Szerb Köztársaság

Európa            Svéd Királyság

Ázsia   Japán

Ázsia   Kínai Népköztársaság

Amerika          Amerikai Egyesült Államok

Piros jelzéssel besorolt országok, ahol az aktuális fertőzöttség mértéke súlyos:

Kontinens       Ország

Európa            Albán Köztársaság

Európa            Bosznia-Hercegovina

Európa            Fehérorosz Köztársaság

Európa            Koszovói Köztársaság

Európa            Észak-macedón Köztársaság

Európa            Moldova

Európa            Montenegró

Európa            Ukrajna

Ázsia   Georgia

Ázsia   Kazahsztán

Ázsia   Örményország

Ázsia   Afganisztán

Ázsia   Azerbajdzsáni Köztársaság

Ázsia   Bahrein

Ázsia   Banglades

Ázsia   Bhután

Ázsia   Brunei Szultanátus

Ázsia   Egyesült Arab Emírségek

Ázsia   Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

Ázsia   Fülöp-szigetek

Ázsia   Indiai Köztársaság

Ázsia   Indonézia

Ázsia   Iraki Köztársaság

Ázsia   Iráni Iszlám Köztársaság

Ázsia   Izrael Állam

Ázsia   Jemen

Ázsia   Jordán Hásimita Királyság

Ázsia   Kambodzsa

Ázsia   Katar

Ázsia   Kelet-timori Demokratikus Köztársaság

Ázsia   Kirgizisztán

Ázsia   Kuvait

Ázsia   Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság

Ázsia   Libanoni Köztársaság

Ázsia   Malajzia

Ázsia   Maldív Köztársaság

Ázsia   Mianmar

Ázsia   Mongólia

Ázsia   Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság

Ázsia   Ománi Szultanátus

Ázsia   Pakisztáni Iszlám Köztársaság

Ázsia   Srí Lanka

Ázsia   Szaúd-Arábia

Ázsia   Szingapúr

Ázsia   Szíria

Ázsia   Tádzsikisztán

Ázsia   Thaiföld

Ázsia   Törökország

Ázsia   Türkmenisztán

Ázsia   Üzbegisztán

Ázsia   Palesztin Autonómia

Ázsia   Vietnámi Szocialista Köztársaság

Afrika  Algéria

Afrika  Angola

Afrika  Benin

Afrika  Bissau-Guinea

Afrika  Botswana

Afrika  Burkina Faso

Afrika  Burundi

Afrika  Comore-szigetek

Afrika  Csádi Köztársaság

Afrika  Dél-afrikai Köztársaság

Afrika  Dél-szudáni Köztársaság

Afrika  Dzsibuti

Afrika  Egyenlítői-Guinea

Afrika  Egyiptomi Arab Köztársaság

Afrika  Elefántcsontpart

Afrika  Eritrea

Afrika  Etiópia

Afrika  Gaboni Köztársaság

Afrika  Gambiai Köztársaság

Afrika  Ghána

Afrika  Guinea

Afrika  Kamerun

Afrika  Kenyai Köztársaság

Afrika  Kongói Köztársaság

Afrika  Kongói Demokratikus Köztársaság

Afrika  Közép-afrikai Köztársaság

Afrika  Lesotho

Afrika  Libériai Köztársaság

Afrika  Líbia Állam

Afrika  Madagaszkár

Afrika  Malawi

Afrika  Mali Köztársaság

Afrika  Marokkó

Afrika  Mauritánia

Afrika  Mauritius

Afrika  Mozambik

Afrika  Namíbia

Afrika  Niger

Afrika  Nigériai Szövetségi Köztársaság

Afrika  Ruanda

Afrika  São Tomé és Príncipe

Afrika  Seychelle-szigetek

Afrika  Sierra Leone

Afrika  Szenegál

Afrika  Szomália

Afrika  Szudán

Afrika  Szváziföld

Afrika  Tanzánia

Afrika  Togói Köztársaság

Afrika  Tunéziai Köztársaság

Afrika  Uganda

Afrika  Zambia

Afrika  Zimbabwe

Afrika  Zöld-foki Köztársaság

Amerika          Antigua és Barbuda

Amerika          Bahama-szigetek

Amerika          Barbados

Amerika          Belize

Amerika          Costa Rica

Amerika          Dominikai Közösség

Amerika          Dominikai Köztársaság

Amerika          Grenada

Amerika          Guatemala

Amerika          Haiti

Amerika          Honduras

Amerika          Jamaica

Amerika          Kanada

Amerika          Kuba

Amerika          Mexikói Egyesült Államok

Amerika          Nicaragua

Amerika          Panamai Köztársaság

Amerika          Saint Kitts és Nevis

Amerika          Saint Lucia

Amerika          Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

Amerika          Salvador

Amerika          Trinidad és Tobago

Amerika          Argentin Köztársaság

Amerika          Bolívia

Amerika          Brazil Szövetségi Köztársaság

Amerika          Chilei Köztársaság

Amerika          Ecuadori Köztársaság

Amerika          Guyanai Szövetkezeti Köztársaság

Amerika          Kolumbiai Köztársaság

Amerika          Paraguay

Amerika          Peru

Amerika          Suriname Köztársaság

Amerika          Uruguay

Amerika          Venezuela

Ausztrália és Óceánia Ausztrál Államszövetség

Ausztrália és Óceánia Fidzsi-szigetek

Ausztrália és Óceánia Új-Zéland

Ausztrália és Óceánia Kiribati

Ausztrália és Óceánia Marshall-szigetek

Ausztrália és Óceánia Mikronézia

Ausztrália és Óceánia Nauru

Ausztrália és Óceánia Palau

Ausztrália és Óceánia Pápua Új-Guinea

Ausztrália és Óceánia Salamon-szigetek

Ausztrália és Óceánia Szamoa

Ausztrália és Óceánia Tonga

Ausztrália és Óceánia Tuvalu

A kormány augusztus 1-jéig vállalja a teszteléssel kapcsolatos költségeket, utána mindenkinek magának kell kifizetnie a tesztelést, ha a kéthetes karantént nem akarja végigvárni.

Egy magyar divatcég varrodáját gyújtották fel Csepelen

Közzétéve

A hétvégén valaki szándékosan felgyújtotta az Envy Fashion magyar divatcég csepeli varrodáját – állítja a cég egyik vezetője, illetve az ingatlan tulajdonosa.

A több mint húsz éve működő vállalatnak több budapesti és vidéki plázában is van üzlete. Ezek jól őrzöttek, a varrodájuk azonban kevésbé frekventált helyen, az egykori Csepel Művek területén van, ezért is válhatott a gyújtogató célpontjává – erről beszélt az Indexnek Horgány Eszter, az Envy egyik tulajdonosa.

Elmondása szerint az Iparvágány utcai varrodát két évvel ezelőtt teljesen felújították, nagyon jó állapotban volt. Ötven-hetven alkalmazottjuk volt, aztán a járvány megviselte a céget, sok dolgozótól meg kellett válniuk, egy időre le is állt a termelés.

Épp most akarták újraindítani a varrodát, már vissza is vettek több tucat embert, de a gyújtogatás visszaveti a folyamatokat, emiatt később tudnak csak elindulni.

–Mivel a területet őrző biztonsági cég gyorsan cselekedett, és a tűzoltók is pár perc alatt kiértek, nem égett le az egész üzem, de a kár így is tízmilliós nagyságrendű – mondta az Indexnek Kovács Zoltán, az ingatlant tulajdonló cég egyik tulajdonosa.

(kép: illusztráció)