Csepel Önkormányzata az elmúlt években – a hangoztatott kiváló kormánypárti kapcsolatok ellenére – semmilyen érdemi fejlődést nem tudott megvalósítani. A csepeli közösségi közlekedés, autós és kerékpáros közlekedési lehetőségek katasztrofálisak.
A csepeliek ennél többet érdemelnek, miután a polgármesterük nem tudta kiharcolni, hogy országgyűlési párttársa kiálljon a múlt heti költségvetési vitában a városrészt jogosan megillető pluszköltségekért.
Pedig Németh Szilárd már 2018-ban, véletlenül a választási kampány idején – több százmilliárdos Weiss Manférd Tervvel szédítette a kerületet.
Az ellenzék viszont a benyújtott módosító javaslatai alapján megmutatta Csepel jövőjét. Minél előbb meg kell kezdeni az új Duna-híd építését, a Dél-Pestet Csepelen keresztül Dél-Budával összekötő új villamosvonal megvalósítását. Befejeződhet a csepeli gerincút értelmetlenül félbehagyott beruházása, megújulhatnak a kerület egyes, kritikán aluli útjai, köztük a Csepel Művek belső úthálózata is. Családi programok új helyszínévé válhat a Kis-Duna partja egy új kerékpáros híddal.
A csepeli tüdőgondozó korszerűsítése még mindig várat magára, hogy végre működőképes
röntgengép legyen a felújított intézményben. Emellett szükség van a Csepeli Munkásotthon
felújítására, a Csepeli Piac fűtésrendszerének korszerűsítésére is.
A mintegy három hónapos kiesés a tervezett műtétek körében maximum három hónap többlet várakozási időt okozhat.
Egy héttel ezelőtt az előjegyzett betegekkel együtt 28 460 ember várt műtétre Magyarországon – derült ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közleményéből, ez alapján a várólista rövidebb, mint március elején volt, akkor ugyanis több mint 31 ezren vártak.
A NEAK azt írta, több intézkedéssel segítik, hogy a koronavírus okozta veszélyhelyzet megszűnése után minél hamarabb elvégezhessék az elhalasztott ellátásokat, ennek érdekében a járóbeteg-szakellátáson óraszám korlátozás nélkül el lehet látni a betegeket, a műtéteket gyorsan újratervezhetővé tették – idézi a közleményt a 168ora.hu.
A többlet műtéti idők, kapacitások biztosításával azonban a szolgáltatók várhatóan ezt az elmaradást ennél rövidebb időn belül bepótolják – közölte az intézmény. Korábban Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter arról beszélt, az elhalasztott beavatkozások miatti lemaradását nagyjából két hónap alatt tudja behozni a magyar egészségügy.
Álvizsgálattal, áljelentéssel akarnak kibújni a felelősség alól az egészségügy vezetői – mondta Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP egészségpolitikusa szombati sajtótájékoztatóján.
Bejelentette: határozati javaslatot nyújtott be az egészségügyi felügyelet visszaállításáért, és az alapjogi biztoshoz fordul, sérültek-e a magyarok jogai a járvány alatt az egészségügyben.
A politikus elmondta: Kásler Miklós egészségügyért is felelős miniszter megelőlegezte a Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálatának eredményét, amit a szervezet a tatabányai kórházban folytatott egy tragikus hirtelenséggel elhunyt 33 éves édesanya ügyében.
„Igaz, hogy elrendelte a vizsgálatot, de hamarabb hozta meg a vizsgálatnak a döntését, mint ahogy a vizsgálatot lefolytatták volna” – jelentette ki Bangóné.
Leszögezte: akár a vírussal kapcsolatos elhibázott rendelkezésekbe, akár az egészségügy általános helyzetébe halt bele az édesanya, „mindkét esetben az egészségügyet felügyelő miniszter a felelős”.
Kijelentette: ma Magyarországon „nem védi a betegek jogait senki”, sehova nem fordulhatnak jogérvényesítésért, és a visszás esetek nem is látnak napvilágot.
Ezért másodjára is benyújtotta határozati javaslatát a Parlamentnek a betegjogi felügyelet rendszerének visszaállításáért, egy költségvetési módosító indítvánnyal együtt, amely a finanszírozását biztosítaná.
Elmondta: kikéri a minisztériumból a vizsgálati anyagot, és egy sor írásbeli kérdést is tett fel a miniszternek a 33 éves édesanya halálának a vizsgálatáról, de arról is, miért tagadja a miniszter, hogy ő rendelte el „az embertelen kórházkiürítéseket” és a szakellátás felfüggesztését.
Ezen túl az Alapvető Jogok Biztosához fordult a kormánynak a járvány ideje alatti egészségügyi döntéseinek vizsgálata érdekében.
Bangóné hangsúlyozta: az egészségügyi ellátásért a magyar állampolgárok fizetnek, „nekik ez jár ez az ellátás”. Közvélemény-kutatási adatokat idézett, melyek szerint minden tizedik ember úgy nyilatkozott: nem jutott hozzá valamilyen egészségügyi ellátáshoz a koronavírus-járvány alatt hozott döntések miatt.
Sötét hajú és bőrű, atlétatrikós-aranyékszeres utas, viccbeli szőke nő, bunkó kerékpáros a szereplői a MÁV-HÉV kisfilmjének, amely a várható kényelmetlenségekre hívja fel az utazóközönség figyelmét.
A kisfilm végére még Karácsony Gergely főpolgármester bukására utaló szóvicc is került, amelyért az egyik szereplőnek kiverik a fogát:
„Meddig lesz ez így, most már mindig?” – kérdezi a viccekből ismert sztereotip szőke nő Keresztes Péter vezérigazgatótól, aki úgy válaszol, hogy „Már kész lesz, mire elmúlik karácsony”. Mire az addig a helyzetet magyarázó kecskeszakállas figura rákérdez, hogy „Melyik Karácsony?”. Ezután egy pofon hangját hallani, majd ismét feltűnik a szakállas figura egy foghíjas mosollyal.
Kommunikációs katasztrófa vagy formabontó, fiatalos utastájékoztatás? A hozzászólók véleménye megoszlik a kérdésben. „Egyszerre rasszista, tiszteletlen és ostoba. Szánalmas” – írta egyikük, amelyre a MÁV-HÉV közösségi oldalának szerkesztője úgy válaszolt, hogy „Kedves Utasaink! Kérjük, ne vesszenek össze: szándékunk szerint nem rasszista üzenet, hanem szarkazmus és önirónia a cél, hogy minél több embert el tudjunk érni a fontos információval.” Az oldal adminisztrátora derekasan állja a kritikát, igyekszik is válaszolni azokra, igaz, az alábbihoz hasonlóan kissé szokatlanul lazára vett hangnemben: „Kedves Utasaink! Hé, világbéke! Nem kell, hogy mindenkinek tetsszen a film…” – idézi cikkében a pestihirlap.hu.
Nem is tetszik mindenkinek. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) az utasok kisfilmbeli ábrázolását egyenesen annak a tünetnek tartja, hogy milyen kép él a közpénzből fenntartott cég menedzsmentjének a fejében az adófizető utasokról. Közösségi oldalukon azt írják: „Merő jópofiskodásnak szánt, gyenge South Park utánérzést jelentetett meg a MÁV-HÉV a Kvassay híd felújítása és a buszos pótlás kapcsán. Valószínű nem kevés pénzért. Nyilván rendkívül viccesnek gondolták, ahogy az utazóközönséget bemutatják, valójában a hasonló sztereotip sértegetések miatt más országokban éppen lőnek meg gyújtogatnak… szóval Keresztes Péter vezérigazgató (a képen középen, MÁV-os egyenruhában, igen, saját magát is belerajzoltatta a filmbe, sőt még ő is beszél) és csipet csapata pontosan bemutatja mit is gondol rólunk, utasokról. Csakhogy ezt egy közpénzből fenntartott közszolgáltatást ellátó közcég vezetője nem – de senki más sem – engedheti meg magának. Még akkor sem, ha a fejében alapból ez van. Csak a talpnyalók örülnek a filmecskének, akik mind maguk is így gondolkodnak. Valójában ez a jelenség szörnyen primitív és üldözendő, ezek a közpénzzel vastagon kitömött figurák pedig rajtunk, utasokon röhigcsélnek.”
A betegek jogainak védelmében egy független jogkörrel felruházott felügyeleti szerv létrehozását indítványozza az MSZP.
Bangóné Borbély Ildikó a kezdeményezés kapcsán kifejtette, hogy a 33 éves esztergomi édesanya tragikus halála kapcsán a kormány szerint a járványhelyzet alatt hozott kormányzati döntéseknek nem volt közük a nő halálához. Ezt az országgyűlési képviselő megkérdőjelezi, mivel az eset rendszerhibát mutat. Álláspontjuk szerint még a Müller Cecília indította vizsgálat után sem kerülhető meg az egészségügyi irányítás és Kásler Miklós felelőssége:
„Mindegy, hogy a vírushelyzet alatti elhibázott lépések következtében vagy az egészségügy általános helyzete miatt hal meg az édesanya. Mindkét esetben az egészségügyet felügyelő miniszter a felelős. Ma megállapíthatjuk, hogy ma Magyarországon a betegek súlyosan ki vannak szolgáltatva. Nem védi a betegek jogait semmi. Sehova nem tudnak fordulni, ahol a jogaikat érvényesíthetnék. Kásler Miklósék évekkel ezelőtt szétverték azt az egészségügyi felügyeletet, ami el tudta végezni azt a feladatot, hogy a betegek jogait érvényesítse. Én határozati javaslatként nyújtottam be a Parlamentben, hogy az egészségügyi felügyelet rendszerét a parlament állítsa vissza. Leszavazták. A határozati javaslatot benyújtottam másodjára is, mert a betegeket ma Magyarországon senki sem védi”.
Mint ismert, szakmai és dokumentációs szabálytalanságokat tárt fel a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vizsgálata a tatabányai Szent Borbála Kórházban tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal esztergomi nő ügyében. Ugyanakkor a vizsgálat szerint a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedéseknek nem volt köze a nő halálához – írta az MTI.
A neurológiai szakfelügyelő főorvos véleménye szerint a Szent Borbála Kórház sürgősségi osztályán “a beteg tünetei alapján az idegrendszeri vírusos gyulladásos betegség gyanúja felmerülhetett volna, és ebben az esetben részletes neurológiai vizsgálatra és neurológiai konzíliumra lett volna szükség, ami azonban elmaradt.”
A vizsgálat továbbá megállapította, hogy a fiatal nő ellátása során nemcsak szakmai szabályszegés, de dokumentációs szabálytalanságok is történtek. Az NNK ezért kötelezte az egészségügyi szolgáltatót egészségügyi bírság megfizetésére és a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelő dokumentációs kötelezettség betartására.
A kétgyermekes édesanya május 1-jén hunyt el agyhártyagyulladásban, miután felvételét több kórház is elutasította, a tatabányai kórházból pedig hazaküldték a magas lázzal, fejfájással küzdő beteget.
Életének 101. évében vasárnap este meghalt Bálint György, népszerű nevén Bálint gazda Prima Primissima-díjas kertészmérnök, újságíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő – közölték a médiakertész közösségi oldalon.
Bálint György 1919. július 28-án Gyöngyösön született, kertészmérnöki oklevelét a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián 1941-ben kapta meg, majd 1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát is szerzett. Dolgozott főagronómusként és főkertészként, agrártankönyveket írt, különböző kertészeti szaklapokat szerkesztett és több újságban rendszeresen publikált is.
1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa volt, 1991-től főszerkesztője lett a csatorna Gazdaképző című adásának. Televíziós szerepvállalása óta nevezik “Bálint gazdának”.
1994-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, a párt Országos Tanácsának tagjává választották. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. 1995-ben megszerezte kandidátusi fokozatát a kommunikáció témaköréből. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.
Munkásságát többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (2005) és Prima Primissima Díjjal (2017) is elismerték, Budapest és Gyöngyös díszpolgára is volt.
Összesen 17 oldalon keresztül részletezi az MSZP, hogyan építenék újra 2021-ben a koronavírus-járvány miatt megroggyant magyar gazdaságot, és hogyan ellensúlyoznák a Fidesz – szerintük elkésett – gazdaságpolitikai intézkedéseit. Bangóné Borbély Ildikó többek között a 13. havi családi pótlék beillesztését is javasolta.
Az „Újjáépítést! Az MSZP javaslata Magyarország 2021. évi központi költségvetéséhez” című munkaanyagban arra emlékeztetnek, hogy a gazdasági válság átrendezi a hétköznapi életet: napi megélhetési gondokat okoz – több százezer ember veszítette el munkáját és további százezrek jövedelme csökkenhetett – a válság után pedig valószínűleg nem térünk már vissza korábban ismert életformánkhoz.
Épp ezért a szocialisták a jelenleginél komolyabb állami szerepvállalást várnak a károk rendezésében. Ugyanakkor azt is követelik, hogy a kormány hagyja meg az önkormányzatok autonómiáját, az önkormányzatok pedig „kapják meg a kötelező feladataik ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből.” Jelenleg ennek éppen az ellenkezője, kormányzati szintről vezényelt forráselvonás zajlik.
Az MSZP három fő területen – a szociális védelem, gazdaságfejlesztés és az oktatási rendszer reformja -terén fogalmazott meg javaslatokat.
A lakosságot védő intézkedések között például a garantált szociális minimumjövedelem bevezetését, a gyógyszerkassza 30-40 milliárdos bővítését kérik. A családon belül ápolást azzal támogatnák, hogy az ápolási díjak alapösszegét a a minimálbér szintjére, a GYOD összegét a minimálbér 125 százalékára emelnék.
A szocialisták alapvető jognak nevezik a vízhez, gázhoz és áramhoz való hozzáférést, és – tekintettel a válsághelyzetre – a lakossági gáz-, áram- és távhő-szolgáltatások díjának három havi egyoldalú jóváírását javasolják.
A 10 éve változatlan családi pótlék összegét megdupláznák, az álláskeresési támogatást pedig terveik szerint 9 hónapon át kellene folyósítani, amelynek nettó összege nem lehet alacsonyabb, mint 100 000 forint.
Többször kezdeményezték már, hogy a középiskolásokra is kiterjesszék a közétkeztetési támogatást, hogy aki rászoruló, ott is térítésmentesen hozzájuthasson az iskolai étkeztetés biztosította egyszeri meleg ételt és uzsonnát: „Ezt többször benyújtottuk, de Önök folyamatosan leszavazták”. „A jövő évi költségvetésből eltűnt 12 milliárd forint az idei évhez képest, ami a bölcsődefejlesztési programhoz kapcsolódik. Még mindig nagyon sok pótolnivalója van a minisztériumnak, hogy megfelelő mennyiségben és a szükséges helyszíneken épüljenek a hiányzó bölcsődék”.
Bangóné Borbély Ildikó a költségvetési vitában kért szót s a szocialista képviselő felszólalásában határozottan jelezte, hogy a tíz éve változatlan családi pótlék összegét itt lenne az ideje módosítani. Álláspontja szerint a költségvetés elbírná az egygyermekes családoknál 24 400 forintra, az egy gyermeket nevelő, egyedülálló szülő esetében 27 400, kétgyermekes családok esetén 26 600 forintra, a két gyermeket egyedül nevelő szülőknél gyerekenként 29 600 forintra, három vagy több gyermekes családoknál 32 000 forintra, a három vagy több gyereket nevelő egyedülálló szülők számára pedig gyerekenként 34 000 forintra történő családi pótlék emelését.
Ideiglenes forgalomkorlátozást rendeltek el világháborús bomba kiemelése és hatástalanítása miatt Budapest IX., XI. és a XXI. kerületében.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság értesíti a járművezetőket és az üzemeltetőket, hogy az alábbi forgalmirend-változás lép életbe a főváros területén.
2020. június 11-én 19 órától visszavonásig lezárják és kiürítik a Budapest IX., XI. és a XXI. kerület
Rákóczi híd – Soroksári út – Földváry utca meghosszabbított vonala a Duna irányába – Weisz Manfréd úton található üzemanyag töltő állomás (MOL) magasságában a Csepel sziget – Kopaszi gát közötti terület, valamint a Duna ezen szakaszai.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság kéri a járművezetőket és az üzemeltetőket, hogy a megváltozott forgalmi rend szerint, fokozott figyelemmel közlekedjenek!
A világháborús bomba kiemelése miatt a Magyar Államvasutak által kiadott korlátozások az alábbi linken érhetőek el:
Orbán Viktor nemcsak az évértékelőjén, hanem szinte sohasem beszél az egészségügyről és a betegekről, a nehézségeikről és a jogaikról. Mondhatnánk, hogy ez nem meglepő, hiszen a 2010-es kormányra kerülése után nem sokkal megszüntette az Egészségbiztosítási Felügyeletet, amelynek a feladata volt a betegjogok hatósági védelme.
Forrás: MTI
Ez a felügyelet volt az, amely kivizsgálta a betegeket érintő jogsértéseket és a súlyos műhibákat, ellenőrizte a kórházakat, és még az olyan esetekkel is foglalkozott, amikor az orvosok vagy az egészségügyi személyzet csak nem megfelelő hangnemben beszélt a beteggel. A hivatal komolyan vette a munkáját, hiszen a sajtóban megjelent hírek alapján is vizsgálatokat indított.
Ma Magyarországon nagy szükség lenne egy ilyen felügyeletre, hiszen rengeteg olyan ügyről számol be a sajtó, amikor a betegek jogai sérülnek. Sajnos a csepelieket és a soroksáriakat is ellátó Jahn Ferenc Kórházban is több ilyen eset történt. Emlékezhetünk arra az epilepsziás kismamára, aki a kórház előtt kapott rohamot, de 20 percig nem kapott segítséget vagy annak a betegnek a kálváriájára, aki 18 órán keresztül várakozott a sürgősségin, illetve arra esetre, amikor az ágyi poloskák miatt egy teljes osztályt fertőtleníteni kellett.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP csepeli szervezetének elnöke úgy véli, hogy a betegek alapvetői jogait sértő esetekben hatékony fellépésre van szükség, mert mindenkinek joga van a megfelelő színvonalú ellátásához. Elmondása szerint az MSZP ennek érdekében kezdeményezi egy olyan felügyelet létrehozását, amely ezt biztosítani tudja a betegeknek.
A hír igaz, bár a közpénzből üzemeltetett csepeli média erről mélyen hallgatott: Szenteczky Jánost, az MSZP korábbi csepeli önkormányzati képviselőjét és helyi elnökét a Fővárosi Törvényszék 2020. január 3-án jogerősen felmentette a hűtlen kezelés vádja alól. Csak ez az egy ügy közel három évig tartott és csak egy volt abból a több mint félszáz eljárásból, amit az elmúlt tíz évben az MSZP-s politikussal szemben a csepeli Fidesz vezetői megtorlásul indítottak.
A feljelentés és a vád arról szólt, hogy Szenteczky a csepeli vagyonkezelő vezérigazgatójaként azért bízott meg egy ügyvédi irodát 2010 nyarán, hogy a saját érdekei szerint, közpénzből járjon el az ügyvéd. Annak ellenére, hogy először a rendőrség majd később az ügyészség is azt állapította meg, hogy nem történt bűncselekmény, a Csepeli Városgazda mégis úgy ítélte meg, –talán politikai nyomásra – hogy pénzt és időt nem kímélve pótmagánvádlóként hívja perbe az ellenzéki politikust. Az eljárás ideje alatt pedig az impresszum nélküli, ám ma már közismerten „Ábel-közeli” blog, valamint az önkormányzat közpénzből fenntartott sajtóorgánumai „teli szájjal üvöltötték”, hogy Szenteczky bűnöző, amiért közpénzből fizette a saját érdekében alkalmazott ügyvédet.
Az első fokon eljáró bíróság az eljárást azzal az ítélettel zárta le az, hogy Szenteczky Jánost felmenti az ellene emelt hűtlen kezelés vádja alól. A csepeli Fidesz azonban nem tudta elfogadni, hogy közel tíz év elteltével, a saját elmondásuk szerint is több mint 50 feljelentés és több millió forint ügyvédekre költött közpénz után sem tud mást felmutatni Szenteczky ellen, mint egy becsületsértést, rágalmazást. Ezért a városgazda vezetője nem állt, nem állhatott le, és fellebbezett.
A másodfokú bíróság pedig az ülését az ügyben eredetileg 5 nappal az önkormányzati választás előtti időpontra tűzte ki, amit azonban egy nappal a tárgyalás előtt elhalasztották arra hivatkozva, hogy az ügy iratai nem érkeztek meg időben a bíróságra. Ezek után az új tanácsülést 2020. január 3-án tartották meg, ahol a másodfokú bíróság helybenhagyta a korábbi ítéletet.
Tekintsünk el most annak a találgatásától, hogy vajon egy ilyen ítélet a kampány során hogyan befolyásolta volna a választás eredményét Csepelen. Ahogyan az arról való „kesergéstől” is, hogy ma Magyarországon valakit erkölcsileg úgy tönkre lehet tenni, mint ahogy a csepeli Fidesz tette ezt Szenteczkyvel. Amellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni, hogy valaki vagy valakik úgy döntöttek, hogy a politikus bemocskolását közpénzből finanszírozzák. Éppen ezért ebben az ügyben Takács Krisztián képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a városgazdához, hogy kiderüljön, kinek vagy kiknek a döntése alapján vádoltak meg igaztalanul egy ellenzéki politikust, és vajon mennyit költöttek és buktak el csak az ügyvédi költségen?
