Újabb csarnokot terveznek Csepelre

Közzétéve

Összesen 5 milliárd forinttal támogatja egy sport- és kulturális rendezvények bonyolítására alkalmas, multifunkcionális csarnok építését a kormány. A Csepelre tervezett létesítményre idén 700 millió, jövőre 1,3 milliárd, 2019-ben pedig 3 milliárd forintot szánnának.

Az építkezés apropója, hogy Ferenc pápa döntése alapján 2020-ban a magyar fővárosban rendezik meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, ami a római katolikus egyház világszintű eseménye, melynek célja az oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése.

Ennek ellenére a hivatalosan hitéleti célú beruházásként elkönyvelt projektért éppen a katolikusok nem rajonganak, olyannyira nem, hogy a HVG információi szerint nem is tőlük származik az építkezés ötlete. A katolikusoknak ugyanis valójában nincs szükségük egy ilyen „stadiontemplomra” – írja a lap onlina kiadása.

Még a 2024-es olimpiai pályázat idején merült fel, hogy ha a 2020-as vallási rendezvényre hivatkozva állami támogatásból felépülne a sportcsarnok, akkor azt az ötkarikás játékokra kölcsön lehetne kérni a katolikusoktól. Így az építkezés költsége papíron nem az olimpiai büdzsét terhelte volna. Bár a kormány időközben elállt az olimpiai pályázattól, a tervezett létesítmények megépítéséről nem mondott le.

A kormány most a 2023-as atlétikai világbajnokságra hajt, aminek nem egy versenyszámát Csepelen tartanák. Ehhez egy 15 ezer férőhelyes stadion építésére írtak ki a napokban pályázatot és ennek a „kistestvére” lehetne a katolikusok csarnoka is, amely azonban csak edzőpályaként szolgálna a vébé idején – olvasható a hvg.hu cikkében.

Miközben a Csepel SC központi sporttelepén álló, illetve inkább roskadozó Bajnokok Csarnoka lassan az enyészeté lesz, egyre másra jönnek különféle kerületi sportcsarnok-beruházásokról szóló hírek.

Ezzel együtt, ha a tervek valóra válnak, rövid időn belül két többfunkciós sportcsarnokkal is gazdagodhat a 21. kerület. Igaz, a Németh Szilárd magánalapítványa által épülő Kis-Duna parti kétmilliárdos birkózócsarnok köztulajdonnak pont nem nevezhető, de kérdéses az is, mit kezd majd a katolikus egyház az egyhetes rendezvény után nyakán maradó 5 ezer férőhelyes csepeli csarnokával.

A csepeli polgármestert ugyanakkor ilyen típusú kérdések aligha foglalkoztatják, már csak azért sem, mert pár hete a Fidesz egyik házilapjának azt nyilatkozta, hogy Csepelen óriási hiányosság, hogy nincs multifunkcionális sportcsarnok, ezért gondot okoz a sportrendezvényeknek vagy akár ballagásoknak, nagyobb szabású közösségi programoknak helyszínt találni.

Ami így ebben a formában amúgy nem igaz, mert például a Munkásotthon impozánsan felújított színházterménél ideálisabb báli helyszínt országos szinten is nehéz találni, de az biztos, hogy mind a katolikusoknak szánt, mind a Németh Szilárd-féle birkózócsarnok 2019-re tervezett átadása jól fog még jönni Borbély Lénárdnak és a csepeli Fidesznek. Átvágásilag.

11-szer többet keres egy balmazújvárosi focista, mint egy kórházi ápoló

Közzétéve

Magyarországon körülbelül úgy szokás vigyázni a futballisták fizetési csekkjein szereplő számokra, mint az Egyesült Államok nukleáris kódjára. Nem véletlenül. Nyilván nem azért rejtegetik a tulajdonosok és a játékosok is a közvélemény előtt a fizetésüket, mert szégyellik a teljesítményükért járó szerény összegeket.

Sokkal inkább arról lehet szó, hogy aránylag tisztában vannak a magyar átlagfizetésekkel, így aztán inkább csöndben maradnak, ha a sajátjukról van szó, és nem vonják magukra a népharagot, ha nem muszáj.

Aztán megszólalt Tiba István fideszes képviselő, aki valamilyen véletlen folytán az NBI-be frissen feljutott Balmazújváros FC elnöke is, és váratlanul nyíltan beszélt az újonccsapatnál honos keresetekről.

Nos, 7000 eurót, azaz nagyjából 2,1 millió forintot keres a legjobban fizetett balmazújvárosi játékos, de az átlagfizetés is olyan 1 milliót forint körül mozog.

Továbbá egy győzelemért 1000 euró, egy esetleges döntetlenért pedig 500 euró a prémium jár még pluszba.

Ezzel szemben a Fizetések.hu álláspiaci szakportál adatai szerint egy szakápoló havi bruttó átlagbére a mai Magyarországon 186 ezer 762 forint. Ami, akárhogy számoljuk, több mint 11-szeres különbséget jelent a balmazújvárosi játékos javára.

Ehhez már nem nagyon tudunk mit hozzátenni, legfeljebb néhány kis adalékot. Az egyik, hogy akár demagógnak is minősíthetnénk a fenti összehasonlítást, ha nevetés nélkül le lehetne írni, hogy a magyar futball a szórakoztatóipar része, így természetes, hogy más kategóriát képvisel.

A másik, hogy a Balmazújváros költségvetésének 75 százalékát a közpénzből gazdálkodó Magyar Labdarúgó Szövetség fedezi, a maradék 25 százalék döntő hányadát pedig a helyi önkormányzat teszi bele a csapatba, természetesen szintén a helyi adóforintokból származó bevételekből.

A harmadik pedig, hogy Tiba István az NB I legkisebb költségvetésű klubjának nevezte a Balmazújváros FC-t, ahol, mint kiderült, 2,1 millió forint a legnagyobb fizetés.