Csepelen erősít az MSZP, összezár az ellenzéki összefogás érdekében

Közzétéve

Egy hete került ki egy hosszú és a belső konfliktusokat tapintatlanul a nyilvánosság elé lapátolt sértődött poszt a helyi MSZP-s nagyöreg Dobák István részéről, aki elfogult magyarázkodással reagált arra a tényre, hogy változások kellenek a kormánypárt megtörésére. A helyi szocialisták elnöke, Bangóné Borbély Ildikó nem híve a kibeszélésnek – a belső konfliktusnál fontosabbnak tartja a csepeli ellenzék erősödését. 

A csepeli ellenzéki pártoknak az őszi választás idején az utolsó pillanatban sikerült megegyezniük, amikor már szinte a körmükre égett az ajánlások begyűjtése. Mindenki tudta, hogy amint létrejön a hatpárti egyeztetés, mindenkinek fel kell adnia valamennyit a saját pozíciójából a közös együttműködés és fellépés érdekében.  Érdeksérelmektől sem mentes kompromisszumokra lesz szükség a hatékony összefogás erejéhez a kormánypárttal szemben, ez teljesen nyilvánvaló és egyértelmű volt.

Mint kiderült, a helyi választói akarat is ezt szorgalmazza és a teljes ellenzéki összefogásnak szavaz bizalmat, ez itt sem volt másként, amint történt a többi körzetben is. Az vitathatatlan tény, hogy mindezt kemény munka árán tudták megteremteni Csepelen, amint az is tény, hogy ehhez mindenkinek fel kellett áldoznia valamit a pozíciójából – ez azt is jelentette, hogy 2014-hez képest nem indulhatott mindenki egyéni körzetben. A konfliktus innen ered.

Mi a konfliktus? A konfliktus az, hogy az egyik, több cikluson át egyéni önkormányzati MSZP-s képviselő, Dobák István a fentiek értelmében nem indulhatott.

A 69 éves Dobák István azzal próbálta védeni a pozícióját, hogy egy esetleg rosszul megválasztott fiatalabb jelölttel szemben a körzetét csak ő tudja megvédeni/megnyerni, amiért ciklusokon át tevékenykedett. Az élet erre néha persze rácáfol – a helyette elindított 48 éves Losonczi Róbert magabiztos többséggel hozta a körzetet. Ez is azt bizonyította, hogy az embereket az érdekelte, hogy végre létrejött az ellenzéki összefogás, erre szavaztak és egy ember állt szemben egy kormánypártival.

A 2019-es választáskor az összefogás kompromisszumaként 3-3 körzetet kapott az MSZP, a DK, a Momentum, kettőt a Jobbik és egyet az LMP – a szocialisták a háromból hármat meg is nyertek úgy, hogy a kampány alatt lényegében végig őket ütötte az ellenfél.

Hogy a magát mellőzöttnek vélő Dobák István miért most érezte úgy, hogy személyeskedő támadást intéz a harcostársai ellen, annak a legkézenfekvőbb oka az lehet, hogy tisztújítás közeledik a pártban, s a szeptemberi kongresszusra vissza szeretne simulni rég megszokott, komfortos pozíciójába.

Ehhez – a jelek szerint – egy belső konkurenciaharcban tervezhetett előremenekülni, egyúttal egy finoman szólva sem túl bajtársias gesztussal a nyilvánosság elé lökve a „családi” vitát.

A kormánypárttal szembeni egyetlen hatékony fellépésnek, az összellenzéki összefogásnak súlyosan ártó kibeszélés miatt az MSZP belső vizsgálatot indított, elvégre egy pártnak vannak kimondott és ki nem mondott etikai szabályai is, amibe nem tartozik bele a hátbatámadás. Legalábbis ez a következtetés vonható le az egyik megtámadott, Bangóné Borbély Ildikó szavaiból, akit az éppen összezáró és új hangot kereső MSZP-vel szembeni belső támadásról kérdeztünk:

-Párttársunk csalódását megértem, elvégre nem könnyű belátni, hogy az eddigi, ciklusokon átívelő politikai gyakorlat is része volt az ellenzék átmeneti hanyatlásának úgy országosan, amint Csepelen egyaránt. Megértem a csalódást annak fényében is, hogy a változásra törekvő igényünket nehéz elfogadni, nehéz belátni, hogy a szélesebb állampolgári érdek sikere reményében pokoli nehéz egy politikai pálya alkonyán a személyes érdeket feláldozni a közjóért. Mindezt megértem, de el nem fogadom és nem a személyemet érintő nemtelen támadások miatt, hanem azért, mert az őszi választás bebizonyította – csak a közös összefogás adhat bármilyen reményt a Fidesz legyőzésére. Ennek érdekében áldozatokat kell hoznunk itt Csepelen is. Aki ezt nem látja be, az nem a NER-nek akar véget vetni, hanem az élethosszig tartó pozíciók rég leköszönt elvárásának álomvilágában él – nyilatkozta a történtekkel kapcsolatban Bangóné Borbély Ildikó.

 A belső konfliktus további részleteiről nem kívánt többet mondani, mivel – szavai szerint – egy család belső problémáit sem a nyilvánosság előtt illő tisztázni, hanem sokkal inkább a közösség otthonául szolgáló négy fal között, lehetőleg fehér asztalnál.

Azt megerősítette, hogy sem az MSZP, sem a szövetségesei számára nem elfogadható semmilyen olyan lépés, ami az együttműködést veszélyeztetheti – sem a szövetség pártjai, de sem a sajátjaik részéről sem. Aki ennek árt, azzal szemben a megfelelő lépésekkel kell reagálni. Meggyőződése, hogy a kritikának helye van egy pártban, de azt, ha valóban a jobbítás szándéka vezérli, belül kell lefolytatni. Egy szubjektív, vélt igazságot egyenesen a közösségi médiába kiteregetni nemhogy a Fidesz elleni harcban, de még a hátsó gangon játszó gyerekek közt sem elfogadott eszköz.

Váratlan fordulat – Csepel díszpolgára lett a III. kerülethez kötődő bukott főpolgármester

Közzétéve

Csepel Képviselő-testülete csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy 2020-ban Csepel Díszpolgárának választja Tarlós Istvánt, Budapest korábbi főpolgármesterét, valamint Hantos Jenő nyugalmazott lelkipásztort, a Csepeli Lelkészi Kör megalapítóját.

Az önkormányzati laudáció szerint Tarlós István városvezetői megbízatásának kezdete három évtizedre nyúlik vissza, amikor is a rendszerváltás utáni első önkormányzati választásokon Óbuda-Békásmegyer közügyeinek elsőszámú alakítójává vált. Nem mellesleg az SZDSZ színeiben kezdve a politikai pályáját, de ez már kimaradt a méltatásból.

Megtudhatjuk továbbá, hogy eredményes, lelkiismeretes, a lokális érdekeket mindenkor előtérbe helyező polgármesteri munkásságának köszönhetően 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is nagy fölénnyel választották újra a kerület lakosai. Az irányítása alatt 1990 óta elvégzett munka teljes mértékben igazolást nyert, hiszen négy cikluson keresztül, 16 évig irányította a III. kerületet. 2006 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés meghatározó tagjaként tevékenykedett.

2010-ben választották meg Budapest főpolgármesterévé és két cikluson át tartó vezetése alatt Budapest nem csupán a budapestiek otthona volt, hanem valóban a nemzet fővárosává válhatott és a város történetének egyik legsikeresebb korszakát élhette meg – a csepeli önkormányzat vezetése szerint.

Arra a logikus kérdésre, hogy mi köze is a XXI. kerülethez, az indoklás bicegő válaszában arról írnak, hogy Tarlós István főpolgármesteri munkássága során mindvégig szívén viselte Csepel és a csepeliek ügyét: neki köszönhetően a főváros költségvetésében mindig jutott hely a csepeli fejlesztéseknek és beruházásoknak.

A magyarázat szerint Tarlós István nem csupán felismerte, hogy Csepel Budapest eddig alig felfedezett aranytartaléka, hanem a kiváló adottságokkal rendelkező kerületet bekapcsolta Budapest vérkeringésébe és nagy mértékben hozzájárult a kerület arculatának megújításához. A köz szolgálatában polgármesterként eltöltött közel 30 éve alatt számtalan alkalommal bizonyította, hogy a saját közösségéért, legyen szó Óbudáról vagy a nemzet fővárosáról indokolják az indokolatlan önkormányzati kitüntetést.

A csepeli önkormányzat fenti méltatása alapján, ha betűhíven olvassuk, Tarlós István az elkövetkező 21 évben minden kerülettől átveheti a díszpolgári címet tekintve, hogy két cikluson át a főváros összes kerületével szoros kapcsolatban állt és a szívén viselte azok sorsát. Elvégre ezért volt főpolgármester. Aki elvesztette a választásokat.

A járványveszély miatt a kormány szigorítja az utazási feltételeket – listán az érintett országok

Közzétéve

Belföldön nem lát okot korlátozásra a kormány, de a beutazást egyes országok esetében megszigorítják. Zöld, sárga és piros kategóriába sorolják az országokat; Horvátország a zöld zónában maradt egyelőre, Románia viszont a sárgába kerül – részletes listát közöl azt mfor.hu.

A környező országokban az elmúlt hetek során újra nagyon megindultak felfelé a fertőzésszámok, és annak érdekében, hogy a hazai, még mindig békésnek mondható járványhelyzet ne vaduljon újra el, szigorító intézkedések lehetnek szükségesek. Erről Gulyás Gergely is beszélt a legutóbbi Kormányinfón, ahol azt is elmondta, hogy Szerbia esetében is felül fogják vizsgálni a szabad beutazás lehetőségét, melyet a hónap elején adott meg Orbán Viktor.

Az esetleges szigorítás a csütörtöki operatív törzs-ülésen volt téma, az itt készült javaslatcsomagot Orbán Viktor is áttanulmányozta, az ez alapján hozott döntését közölte vasárnap 11-kor Gulyás Gergely.

Hazai korlátozó intézkedések meghozatala nem indokolt, a számok továbbra is kedvezőek, de a határellenőrzés szigorítása igen – ezért három kategóriába sorolják az országokat, amiről a rendelet is megjelent időközben.

A Magyar Közlöny 166. száma 3 csoportba (zöld, sárga, piros) sorolja az aktuális fertőzöttségi viszonyok alapján az egyes országokat. Azok az országok, amelyek nem szerepelnek a Hivatalos Értesítőben, zöld jelzéssel besorolt országoknak minősülnek.

Külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja személyforgalomban:

a) zöld jelzéssel besorolt ország területéről Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet,

b) sárga vagy piros jelzéssel besorolt ország területéről történő belépés során – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – egészségügyi vizsgálaton esik át, amelynek tűrésére köteles.

Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját nem állapítja meg, 14 napra karanténba kerül – kivéve, ha a  Magyarországra történő belépést megelőző 5 napon belül, legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal elvégzett koronavírus-tesztje negatív volt. Akinek nincs két negatív tesztje, az is csináltathat – ha 48 órán belül kétszer negatív lesz, nem kell kivárnia a két hetet. (Magyar állampolgár sárga országból érkezve már az első teszt után szabadulhat a karanténból – de a második tesztre akkor is szükség van.)

Ha a teszt eredménye pozitív, természetesen akkor is karanténba kerül az utazó. Ebben az esetben a “szabadon bocsátás” feltétele szintén a 48 órán belül elvégzett két negatív eredményű covid-teszt – ebben az esetben viszont nem elég “kiülni” a két hetet, igazolni kell a fertőzés elmúltát.

Külföldről érkező nem magyar állampolgár piros jelzéssel besorolt ország területéről nem léphet be.

Az EU-tagállamok közül Bulgária, Portugália, Románia és Svédország került a sárga kategóriába. Horvátországban a növekedés nagy, de a fertőzésszám alacsony, ezért maradt egyelőre a zöld zónában – közölte Gulyás Gergely.

Az aktuális besorolás a Magyar Közlönyből derül ki:

Sárga jelzéssel besorolt országok, ahol az aktuális fertőzöttségi mértéke kevésbé súlyos:

Kontinens       Ország

Európa            Bulgária

Európa            Egyesült Királyság

Európa            Norvégia

Európa            Oroszországi Föderáció

Európa            Portugália

Európa            Románia

Európa            Szerb Köztársaság

Európa            Svéd Királyság

Ázsia   Japán

Ázsia   Kínai Népköztársaság

Amerika          Amerikai Egyesült Államok

Piros jelzéssel besorolt országok, ahol az aktuális fertőzöttség mértéke súlyos:

Kontinens       Ország

Európa            Albán Köztársaság

Európa            Bosznia-Hercegovina

Európa            Fehérorosz Köztársaság

Európa            Koszovói Köztársaság

Európa            Észak-macedón Köztársaság

Európa            Moldova

Európa            Montenegró

Európa            Ukrajna

Ázsia   Georgia

Ázsia   Kazahsztán

Ázsia   Örményország

Ázsia   Afganisztán

Ázsia   Azerbajdzsáni Köztársaság

Ázsia   Bahrein

Ázsia   Banglades

Ázsia   Bhután

Ázsia   Brunei Szultanátus

Ázsia   Egyesült Arab Emírségek

Ázsia   Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

Ázsia   Fülöp-szigetek

Ázsia   Indiai Köztársaság

Ázsia   Indonézia

Ázsia   Iraki Köztársaság

Ázsia   Iráni Iszlám Köztársaság

Ázsia   Izrael Állam

Ázsia   Jemen

Ázsia   Jordán Hásimita Királyság

Ázsia   Kambodzsa

Ázsia   Katar

Ázsia   Kelet-timori Demokratikus Köztársaság

Ázsia   Kirgizisztán

Ázsia   Kuvait

Ázsia   Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság

Ázsia   Libanoni Köztársaság

Ázsia   Malajzia

Ázsia   Maldív Köztársaság

Ázsia   Mianmar

Ázsia   Mongólia

Ázsia   Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság

Ázsia   Ománi Szultanátus

Ázsia   Pakisztáni Iszlám Köztársaság

Ázsia   Srí Lanka

Ázsia   Szaúd-Arábia

Ázsia   Szingapúr

Ázsia   Szíria

Ázsia   Tádzsikisztán

Ázsia   Thaiföld

Ázsia   Törökország

Ázsia   Türkmenisztán

Ázsia   Üzbegisztán

Ázsia   Palesztin Autonómia

Ázsia   Vietnámi Szocialista Köztársaság

Afrika  Algéria

Afrika  Angola

Afrika  Benin

Afrika  Bissau-Guinea

Afrika  Botswana

Afrika  Burkina Faso

Afrika  Burundi

Afrika  Comore-szigetek

Afrika  Csádi Köztársaság

Afrika  Dél-afrikai Köztársaság

Afrika  Dél-szudáni Köztársaság

Afrika  Dzsibuti

Afrika  Egyenlítői-Guinea

Afrika  Egyiptomi Arab Köztársaság

Afrika  Elefántcsontpart

Afrika  Eritrea

Afrika  Etiópia

Afrika  Gaboni Köztársaság

Afrika  Gambiai Köztársaság

Afrika  Ghána

Afrika  Guinea

Afrika  Kamerun

Afrika  Kenyai Köztársaság

Afrika  Kongói Köztársaság

Afrika  Kongói Demokratikus Köztársaság

Afrika  Közép-afrikai Köztársaság

Afrika  Lesotho

Afrika  Libériai Köztársaság

Afrika  Líbia Állam

Afrika  Madagaszkár

Afrika  Malawi

Afrika  Mali Köztársaság

Afrika  Marokkó

Afrika  Mauritánia

Afrika  Mauritius

Afrika  Mozambik

Afrika  Namíbia

Afrika  Niger

Afrika  Nigériai Szövetségi Köztársaság

Afrika  Ruanda

Afrika  São Tomé és Príncipe

Afrika  Seychelle-szigetek

Afrika  Sierra Leone

Afrika  Szenegál

Afrika  Szomália

Afrika  Szudán

Afrika  Szváziföld

Afrika  Tanzánia

Afrika  Togói Köztársaság

Afrika  Tunéziai Köztársaság

Afrika  Uganda

Afrika  Zambia

Afrika  Zimbabwe

Afrika  Zöld-foki Köztársaság

Amerika          Antigua és Barbuda

Amerika          Bahama-szigetek

Amerika          Barbados

Amerika          Belize

Amerika          Costa Rica

Amerika          Dominikai Közösség

Amerika          Dominikai Köztársaság

Amerika          Grenada

Amerika          Guatemala

Amerika          Haiti

Amerika          Honduras

Amerika          Jamaica

Amerika          Kanada

Amerika          Kuba

Amerika          Mexikói Egyesült Államok

Amerika          Nicaragua

Amerika          Panamai Köztársaság

Amerika          Saint Kitts és Nevis

Amerika          Saint Lucia

Amerika          Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

Amerika          Salvador

Amerika          Trinidad és Tobago

Amerika          Argentin Köztársaság

Amerika          Bolívia

Amerika          Brazil Szövetségi Köztársaság

Amerika          Chilei Köztársaság

Amerika          Ecuadori Köztársaság

Amerika          Guyanai Szövetkezeti Köztársaság

Amerika          Kolumbiai Köztársaság

Amerika          Paraguay

Amerika          Peru

Amerika          Suriname Köztársaság

Amerika          Uruguay

Amerika          Venezuela

Ausztrália és Óceánia Ausztrál Államszövetség

Ausztrália és Óceánia Fidzsi-szigetek

Ausztrália és Óceánia Új-Zéland

Ausztrália és Óceánia Kiribati

Ausztrália és Óceánia Marshall-szigetek

Ausztrália és Óceánia Mikronézia

Ausztrália és Óceánia Nauru

Ausztrália és Óceánia Palau

Ausztrália és Óceánia Pápua Új-Guinea

Ausztrália és Óceánia Salamon-szigetek

Ausztrália és Óceánia Szamoa

Ausztrália és Óceánia Tonga

Ausztrália és Óceánia Tuvalu

A kormány augusztus 1-jéig vállalja a teszteléssel kapcsolatos költségeket, utána mindenkinek magának kell kifizetnie a tesztelést, ha a kéthetes karantént nem akarja végigvárni.

Egy magyar divatcég varrodáját gyújtották fel Csepelen

Közzétéve

A hétvégén valaki szándékosan felgyújtotta az Envy Fashion magyar divatcég csepeli varrodáját – állítja a cég egyik vezetője, illetve az ingatlan tulajdonosa.

A több mint húsz éve működő vállalatnak több budapesti és vidéki plázában is van üzlete. Ezek jól őrzöttek, a varrodájuk azonban kevésbé frekventált helyen, az egykori Csepel Művek területén van, ezért is válhatott a gyújtogató célpontjává – erről beszélt az Indexnek Horgány Eszter, az Envy egyik tulajdonosa.

Elmondása szerint az Iparvágány utcai varrodát két évvel ezelőtt teljesen felújították, nagyon jó állapotban volt. Ötven-hetven alkalmazottjuk volt, aztán a járvány megviselte a céget, sok dolgozótól meg kellett válniuk, egy időre le is állt a termelés.

Épp most akarták újraindítani a varrodát, már vissza is vettek több tucat embert, de a gyújtogatás visszaveti a folyamatokat, emiatt később tudnak csak elindulni.

–Mivel a területet őrző biztonsági cég gyorsan cselekedett, és a tűzoltók is pár perc alatt kiértek, nem égett le az egész üzem, de a kár így is tízmilliós nagyságrendű – mondta az Indexnek Kovács Zoltán, az ingatlant tulajdonló cég egyik tulajdonosa.

(kép: illusztráció)

Kimarad az őskor az általános iskolás történelemkönyvekből

Közzétéve

A módosított Nemzeti alaptantervnek megfelelő új történelemkönyvekből általános iskolában kimarad az őskor és Hammurapi törvénykönyve is, helyette viszont magyar őstörténetet tanulhatnak majd a diákok – erről beszélt Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke az ATV Híradónak.

Mint mondta: az új, elfogadott tankönyvek is csak részben felelnek meg a módosított alaptantervnek. Hangsúlyozta:

„Egyes kérdések esetében – ilyen például a honfoglalás, a magyar őstörténet – nem a tudományos konszenzus által elfogadott véleményből indul ki a tankönyv, hanem mintha egy megszépített múltat szeretnének ábrázolni. A magyarok ősei nem menekülhettek, az dehonesztáló lenne e szerint a gondolkodás szerint. Én azt mondom, jó lenne a tényeket figyelembe venni”.

Miklósi úgy véli, a tananyag módszertanilag néhol több évtizedes visszalépést jelent, a minőségen pedig a rohammunka tükröződik.

A Köznevelésért Felelős Államtitkárság ezzel kapcsolatban az ATV Híradóval közölte:

„Az említett szervezetek sajnos ezúttal is részesei a szokásos politikai támadásoknak. A politikai támadások hátterében pedig az áll, hogy a módosított Nemzeti Alaptanterv vállaltan hazafias, ezért a baloldal kezdettől támadja azt, ahogy most a tankönyveket is. A módosított Nemzeti Alaptanterv szerint készült tankönyveket az Oktatási Hivatal által felkért 130 szakember, szaktanár fejlesztette ki a kerettantervnek megfelelően.”

MSZP: Hiába támad a kormány – sem a járvány, sem a drámai következményei nem múltak el

Közzétéve

Nem a megszólaló alanyok személyazonosságát, hanem az általuk elmondottak valóságtartalmát kellene vizsgálnia Kásler minisztériumának és a kormánypropagandának – nyilatkozta Bangóné Borbély Ildikó. Csak ő több mint 30 olyan végzetes esetről értesült, ami a felelőtlen kórházkiürítések miatt történt.

Újabb fertőzésekről sőt, végzetes áldozatokról is beszámoltak a hétvégi hírek és sajnos Magyarországon is. Csehországban, Horvátországban, Ukrajnában ismét koronavírus-fertőzések bukkantak fel, miközben éppen szélesre tárják a kapukat a közös határokon. Több mint kapkodó önigazolással igyekszik a kormány azt bizonygatni, hogy biztosan ül a vírusjárvány nyergében, holott a gyeplő már rég kicsúszott a kezükből.

Már unalomig koptatott taktikájuk szerint egyszerűbb az ellenzék kritikáját szapulni és bottal ütni, semmint azokat a kérdéseket megválaszolni, hogy Kásler miniszter mikor vállalja nyíltan a felelősséget a teljesen értelmetlen és indokolatlan mértékű, több tízezres kórházi ágyszám-felszabadítás drámai következményeiért. Amint a díleri delíriumban két-háromszoros túlárazással állami finanszírozásból közpénzen beszerzett és a hajdani beléptetőkapukra emlékeztető raktározással ki tudja meddig por alá helyezett lélegeztetőgépek beszerzéséért sem, aminek a több tízmilliárdos haszna ismeretlen NER-zsebekbe vándorolhatott.

Ehelyett egyszerűbb pitiáner sértegetésekkel elégtételt venni a tények felvállalása helyett. Márpedig a tények makacs dolgok s a tények azt bizonyítják, hogy Kásler miniszter elkapkodott intézkedéseinek több áldozata lehetett, mint arról a közmédia beszámolni merne. Márpedig a valóság feltárása bizony az ellenzék dolga is, ha nincs érdemi és hiteles köztájékoztatás Magyarországon, az ellenzék pedig arra támaszkodhat, amiről a választóitól értesül, még az akaratlan tévedés kockázatának a felvállalása mellett is – ellentétben a felelős szakminiszterrel.

Márpedig volna mit feltárni a járvány következtében elkövetett szakmai hibák sodrából, nem is kevés, legalábbis a valóság erről tudósít, amint az MSZP-s politikus értesült a lakossági megkeresésekből. A helyzet pedig drámai: csak ő több mint 30 olyan esetről kapott hírt, amelyek a járvány miatt felfüggesztett körházi kezelésekkel, a lecsupaszított szakrendelésekkel hozhatók összefüggésbe. A politikus a legkevésbé sem kérdőjelezi meg a veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedések szükségességét – azt már igen, hogy a legteljesebb szakmai körültekintéssel hozták-e meg ezeket és léptették életbe. Véleménye szerint a máig ható szakmai hibák már azzal elkezdődtek, hogy a veszélyhelyzet ellenére a 65 éven felüli orvosokat „kivonták a forgalomból”, minimalizálták az orvoslátogatás lehetőségeit s ezt követte a nagypénteki „Kásler-levél”, a több mint 30 000 kórházi ágy letakarításáról. 

„Végzetes kockázatot jelentett, hogy a rászorulók milyen nehézségek árán vagy sehogy sem jutottak hozzá a szükséges alapellátáshoz, a háziorvosi ellátás is gyakorlatilag telefonos kezeléssé minimalizálódott, elmaradtak kezelések, műtétek és ezek protokolljáról a járványveszély alatt senki sem gondoskodott” – nyilatkozta a szocialista politikus. „Mindezt végzetesen megterhelte az ágyszámfelszabadítás miatt hazaküldöttek tömeges száma és az utógondozásról való szakmai felkészülés hanyagsága. Hozzám legalább 30 olyan drámai esetről érkezett információ, ami annak kapcsán állt be, hogy a beteget a kórházból elküldték, vagy elmaradt a szükséges kezelésének a biztosítása.”

Arra a kérdésre, hogy a beérkezett információk és esetek hitelességét milyen mértékben sikerült visszakeresni, Bangóné Borbély Ildikó hozzátette, hogy ő, illetve politikustársai arra kénytelenek támaszkodni, amit a hozzájuk forduló segítségkérő állampolgárok elmondanak. A lehetőségek szerint természetesen igyekeztek megfelelő szakmai információkat begyűjteni, de az egészségügyi protokoll és a máig fennálló hírzárlat nem minden esetben könnyítette meg a dolgukat s így a kétségbeesetten hozzájuk forduló állampolgároknak megadható válaszok teljességét sem:  

„A legkülönbözőbb közösségi csatornákon keresztül kerestek meg az emberek a családjukban történt kisebb-nagyobb drámákkal, tragédiákkal, amiket felelős és szociálisan érzékeny politikusként nem lehet válasz nélkül hagyni – legalábbis az MSZP-ben nem. Hozzátartozók, sok esetben maguk az érintettek kerestek meg, hogy egy-egy felháborító esetben mit lépünk a hanyag ellátások ellen s a legkevésbé az az első gondolatunk, hogy a fájdalmuk mögött sandaság volna, főként, ah halálesetekről van szó, amint ez nem is történt. Tévedések bárhol előfordulhatnak, de a tény akkor is tény, hogy túl sok indokolatlan áldozatot követelt a központi utasítások által meghozott intézkedések elkapkodott dilettantizmusa. S ezt nem rajtunk, hanem az illetékes minisztériumon és annak vezetőjén kell számon kérni.”

Bangóné drámainak tartja, hogy ezeket az eseteket a mai napig igyekeznek a szőnyeg alá söpörni a kormány részéről, holott tragédiák soráról van szó, amiből egy áldozat is egy életre kihathat egy családban. Az is a kormányzati dezinformálásnak köszönhető, hogy a köztudatban főként az idős áldozatok képe maradt meg, holott ennél sokkal riasztóbb a helyzet:

„Tévedés, hogy csak az idős korosztályt sújtotta volna a járvány és annak következményei: újszülött babától idős emberekig teljes korosztályi spektrumon szedett áldozatot ez az időszak, amint erről beszámoltak a hozzánk forduló állampolgárok. Arra pedig külön felhívták a figyelmemet, hogy korántsem csak az idős korosztályra volt jellemző a halálozás, leginkább a 40-50 körüli korosztályra volt frekventáltan veszélyes. Mindez főként azért nagyon elkeserítő, mert ha megnézzük a statisztikákat, akkor abból kiviláglik, hogy 60 éves korig alig terhelik az egészségügyi ellátást. Az természetes, hogy mindent meg kellett tenni a 60 éven felüliek védelmében, na de ez nem jelenti az, hogy a többi alapellátás nagyrészét elzárják a rászoruló korosztályok elől. Márpedig ez történt és ennek a hatása, bármennyire is nem akar szembenézni ezzel a kormány, a mai napig terheli az egészségügyi felelősöket. Érintett orvosokat pedig, akik minderről nyíltan vállalva beszélnének, nagyon nehéz találni a megfélemlítések miatt” – nyilatkozta Bangóné Borbély Ildikó a Hírklikk megkeresésére. 

Itt a kánikula – ismét botránytól fülled a csepeli strand…?

Közzétéve

Tavaly befürdés és botrány volt a csepeli strand nyári programja. Most végre tényleg megnyílt. A hétvégén a kánikulában a borsos árak ellenére sokan választották családi programnak Csepelen is a strandolást. Alaposan meg kellett nyitni a pénztárcákat – írja a csepeliek.blog.

Zárva tartják viszont a közönség előtt a valódi, hiteles információkat. Van helyette kincstári dicshimnusz. Ábel Attila csepeli alpolgármester például ezt osztogatja : „Körös-körül gyep, a víz kristálytiszta. Új sportpályák, öltözők és mosdók várják a vendégeket. Most már teljesen megújulva nyitotta ki kapuit a Csepeli Strandfürdő, amely hasonlít a régire, de mégis egészen más…A szocreál retró strand érzést a letisztult, skandináv egyszerűség és  természet közeli látvány vette át. Úgy ahogy kell…”

A retróérzéstől megszabadult alpolgármester azonban egy szót sem szól a tavalyi botrányok okairól, és arról sem, hogy találtak-e, egyáltalán: kerestek-e felelőst a 2019-ben hirtelen leállított építkezés hátterében?/…/

A kormány jövő évi költségvetésében nyoma sincs, hogy kormánypárti Csepel polgármestere

Közzétéve

Csepel Önkormányzata az elmúlt években – a hangoztatott kiváló kormánypárti kapcsolatok ellenére – semmilyen érdemi fejlődést nem tudott megvalósítani. A csepeli közösségi közlekedés, autós és kerékpáros közlekedési lehetőségek katasztrofálisak.

A csepeliek ennél többet érdemelnek, miután a polgármesterük nem tudta kiharcolni, hogy országgyűlési párttársa kiálljon a múlt heti költségvetési vitában a városrészt jogosan megillető pluszköltségekért.

Pedig Németh Szilárd már 2018-ban, véletlenül a választási kampány idején – több százmilliárdos Weiss Manférd Tervvel szédítette a kerületet.

Az ellenzék viszont a benyújtott módosító javaslatai alapján megmutatta Csepel jövőjét. Minél előbb meg kell kezdeni az új Duna-híd építését, a Dél-Pestet Csepelen keresztül Dél-Budával összekötő új villamosvonal megvalósítását. Befejeződhet a csepeli gerincút értelmetlenül félbehagyott beruházása, megújulhatnak a kerület egyes, kritikán aluli útjai, köztük a Csepel Művek belső úthálózata is. Családi programok új helyszínévé válhat a Kis-Duna partja egy új kerékpáros híddal.

A csepeli tüdőgondozó korszerűsítése még mindig várat magára, hogy végre működőképes

röntgengép legyen a felújított intézményben. Emellett szükség van a Csepeli Munkásotthon

felújítására, a Csepeli Piac fűtésrendszerének korszerűsítésére is.

28 ezernél is több beteg vár műtétre a veszélyhelyzet után

Közzétéve

A mintegy három hónapos kiesés a tervezett műtétek körében maximum három hónap többlet várakozási időt okozhat.

Egy héttel ezelőtt az előjegyzett betegekkel együtt 28 460 ember várt műtétre Magyarországon – derült ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közleményéből, ez alapján a várólista rövidebb, mint március elején volt, akkor ugyanis több mint 31 ezren vártak.

A NEAK azt írta, több intézkedéssel segítik, hogy a koronavírus okozta veszélyhelyzet megszűnése után minél hamarabb elvégezhessék az elhalasztott ellátásokat, ennek érdekében a járóbeteg-szakellátáson óraszám korlátozás nélkül el lehet látni a betegeket, a műtéteket gyorsan újratervezhetővé tették – idézi a közleményt a 168ora.hu.

A többlet műtéti idők, kapacitások biztosításával azonban a szolgáltatók várhatóan ezt az elmaradást ennél rövidebb időn belül bepótolják – közölte az intézmény. Korábban Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter arról beszélt, az elhalasztott beavatkozások miatti lemaradását nagyjából két hónap alatt tudja behozni a magyar egészségügy.

Álvizsgálattal akarnak kibújni a felelősség alól az egészségügy vezetői

Közzétéve

Álvizsgálattal, áljelentéssel akarnak kibújni a felelősség alól az egészségügy vezetői – mondta Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP egészségpolitikusa szombati sajtótájékoztatóján.

Bejelentette: határozati javaslatot nyújtott be az egészségügyi felügyelet visszaállításáért, és az alapjogi biztoshoz fordul, sérültek-e a magyarok jogai a járvány alatt az egészségügyben.

A politikus elmondta: Kásler Miklós egészségügyért is felelős miniszter megelőlegezte a Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálatának eredményét, amit a szervezet a tatabányai kórházban folytatott egy tragikus hirtelenséggel elhunyt 33 éves édesanya ügyében.

„Igaz, hogy elrendelte a vizsgálatot, de hamarabb hozta meg a vizsgálatnak a döntését, mint ahogy a vizsgálatot lefolytatták volna” – jelentette ki Bangóné.

Leszögezte: akár a vírussal kapcsolatos elhibázott rendelkezésekbe, akár az egészségügy általános helyzetébe halt bele az édesanya, „mindkét esetben az egészségügyet felügyelő miniszter a felelős”.

Kijelentette: ma Magyarországon „nem védi a betegek jogait senki”, sehova nem fordulhatnak jogérvényesítésért, és a visszás esetek nem is látnak napvilágot.

Ezért másodjára is benyújtotta határozati javaslatát a Parlamentnek a betegjogi felügyelet rendszerének visszaállításáért, egy költségvetési módosító indítvánnyal együtt, amely a finanszírozását biztosítaná.

Elmondta: kikéri a minisztériumból a vizsgálati anyagot, és egy sor írásbeli kérdést is tett fel a miniszternek a 33 éves édesanya halálának a vizsgálatáról, de arról is, miért tagadja a miniszter, hogy ő rendelte el „az embertelen kórházkiürítéseket” és a szakellátás felfüggesztését.

Ezen túl az Alapvető Jogok Biztosához fordult a kormánynak a járvány ideje alatti egészségügyi döntéseinek vizsgálata érdekében.

Bangóné hangsúlyozta: az egészségügyi ellátásért a magyar állampolgárok fizetnek, „nekik ez jár ez az ellátás”. Közvélemény-kutatási adatokat idézett, melyek szerint minden tizedik ember úgy nyilatkozott: nem jutott hozzá valamilyen egészségügyi ellátáshoz a koronavírus-járvány alatt hozott döntések miatt.