Lassan minden jelentősebb magyar stadion megújul

Közzétéve

Sőt, a nem jelentősek jelentős többsége is. Egy kivétellel. Na jó, kettővel. Nem fogja kitalálni, melyik az egyik a kettő közül.

Ma este éppen a Haladás új stadionjának avatójára kerül sor, a jeles alkalomból alapos cikket írt a 444.hu. Először is összeszedték, kik és mennyiből építették a vasi arénát. (Természetesen sokkal többől, mint eredetileg tervezték.) De ezen az ünnepi estén ne ragadjunk le a piszkos anyagiaknál, nézzük inkább az összeállítás második felét, amely az utóbbi években megépült vagy megszépül magyar arénákat veszi górcső alá.

A teljesség igénye nélkül sorolva megújul vagy

megújult az MTK, az FTC, a Vasas, a III. Kerületi TVE, a Szolnok, a Debrecen, a Zalaegerszeg, a Dunaújváros, a Balmazújváros, a Kisvárda, a Kozármisleny, a Felcsút, az Újpest, a Diósgyőr, a Videoton, a Gyirmót, a Paks, a Békéscsaba, a Nyíregyháza, a Szeged és a már említett Szombathelyi Haladás stadionja is.

A jelenlegi elsőosztályú klubok közül egyedül a tavalyi bajnok Honvéd nem részesülhet abban az állami kegyben, amit egy vadonatúj futball-létesítmény képes nyújtani. Hogy miért éppa elegndás Honvéd marad új stadion nélkül, rejtély.

Kispesten elkaszálták a közbeszerzést, miután a tervezettnél ugyan drágább ajánlatok érkeztek be, de az ilyen ügyekben mindig nagyvonalú kormány valamiért itt nem vállalta a pluszköltséget. Pedig jóval kisebb összegről van szó, mint Szombathelyen vagy Székesfehérváron – írja a 444.hu.

Érdekesség, hogy a Csepel FC-vel egy bajnokságban szereplő Érdi VSE 3,3 milliárdból épülő stadionját a cikkben nem írják, és a Szigetszentmiklósi TK esetét sem emlíik, amikor a szép új stadionnal kitömött, ám rövidesen a kiesés áldozatává váló csapatokat sorolják fel. Igaz, az SZTK nem kapott (még) új stadiont, de mint tudjuk,

az egyik legtöbb TAO-pénzt (konkrétan olyan 2,5 milliárd forintot) leakasztó klub idén már a harmadosztályban sem tudott elindulni, mondván, a forrásokat inkább az utánpótlásba terelné.

Ugye az NBIII-at még a finoman szólva szerény körülmények között működő Csepel FC is képes megugrani úgy, hogy a fiúk között gyakorlatilag minden korosztályban szerepeltet csapatot, és több korosztályos lánycsapaot is ki tud állítani.

Ezzel együtt Csepelen egyelőre kilátásban sincs a Béke téri stadionnak még a felújítása sem, holott nagyon de NAGYON ráférne a négyszeres első osztályú bajnokcsapat otthonára, ahol annak idején többek között Czibor Zoltán és Tóth II József, vagy Fatér Károly is játszott.

A csepeli áldatlan állapotokról, illetve a 21.kerületi vezetés által követett, enyhén szólva is sajátos sportpolitikáról a 21ora.hu már többször is részletesen írt, például itt, legutóbb pedig itt.

Mindig vannak egyenlőtlenebbek az egyenlőknél.

Összességében a 444-es cikkből is nagyon jól kiderül, hogy a legkevésbé szól ez az egész stadionépítési láz a magyar foci a feltámasztásáról. Ez a haveri cégek és önkormányzatok kitöméséről szól, sajnos. Ha az utánpótlás-nevelésről szólna a sztori, akkor pl. a Csepel FC-nek kellene milliárdos támogatást kapni, mert magyar szinten minimális pénz mellett magas színvonalú képzést biztosít.

Nem mellesleg a stadionépítések eddig nem dobták meg a nézőszámot sem. Az áprilisban elkészült, a csepelivel közel azonos befogadóképsségű 11 200 férőhelyes zalaegerszegi stadion lehet a világ egyik legrosszabb kihasználtságú létesítménye a maga 600-700 nézőjével. De szoros versenyben van a debreceni aréna 10 százalék körüli kihasználtságával.

(Fotó: a 15,6 milliárd forintból épült új Haladás-stadion panorámaképe. Forrás: 444.hu)

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.