Háborút vesztettünk, de hitet nem

Közzétéve

Nem sikerült győztesen elhagynia a Béke téri stadion centerpályáját a Csepel FC csapatának a 2018-19-es szezon utolsó fordulójában vasárnap. A Sárvár FC elleni  1-1-es döntetlen azt jelentette, hogy a vasi vendégek maradtak a harmadosztályban, a vasgyári klubunk pedig ősztől már csak a Budapest Bajnokságban folytathatja.

Lehetne ez után sok mindent írni ide. Kezdve a közhellyel, hogy nem az utolsó meccsen dőlt el a sorsunk. Folytatva azzal, hogy már a nyáron eldőlt, amikor az előző vezetőedző a csapatunk háromnegyedét magával vitte az új csapatához. Mert tény, hogy ez után voltak olyan pillanatok, amikor az sem volt biztos, hogy egyáltalán lesz-e bármilyen keret, amely ki tud állni a bajnokságban.

De nem erről írunk most. A lényegen ugyanis immár ez, sőt semmi sem változtat: tizenhárom NB III-ban lejátszott szezon után kiesett a harmadik vonalból a Csepel FC felnőtt labdarúgócsapata. Csapás ez a XXI. kerület sportéletére? Nem kérdés. Szégyen a 107 éves múltra visszatekintő kék-piros klubra? Annak játékosaira, stábtagjaira, tulajdonosaira? A válasz: nem, nem és nem.

Szégyen viszont azokra nézve, akik évek óta várták, hogy a négyszeres első osztályú bajnokcsapat évek óta egyre keservesebb körülmények között tengődve, egyre mélyebbre merülve a nincstelenségbe, végül a vonal alá süllyedjen. Ezeket a csepeli szívvel aligha rendelkező embereket nem a Nemzeti Bajnokságtól búcsúzni kényszerülő klub háza táján kell keresni.

A kék-piros szívek persze ettől még érthetően szakadtak meg vasárnap: éppen az utolsó első osztályú csepeli bajnokcsapat 60. évfordulóján esett ki a négyszeres magyar bajnok a negyedosztályba. Ugyanakkor ideje tisztán látni: Csepelen nemhogy az első, vagy másodosztályú, úgynevezett profi labdarúgás, de a harmadosztály anyagi feltételei sem voltak adottak.

Nem a 2018-19-es szezonban, hanem már az előzőben, és az az előttiekben sem. Aki csak egy kicsit is belelát a mai magyar futballvalóságba, a TAO-százmilliók, sőt milliárdok világába, a közpénzekkel kistaffírozott, és a körön kívüli klubok közt tátongó óriásszakadékba, tudja, hogy miről beszélünk. Hogy mekkora összegekből gazdálkodnak harmadosztályú csapatok, milyen pénzekért igazolnak Érdtől Győrig, Ajkától Óbudáig, és így tovább. Hogy milyen létesítményekben készülnek kelettől nyugatig, kivéve a főváros XXI. kerületét, a hazai TAO-tengertől távol hánykolódó, elhagyatott kis szigetet, amelyen valaha remegő lábakkal, az utóbbi években azonban már csupán sajnálattal vegyes tisztelettel léptek pályára az ellenfelek.

Ahol hosszú évek óta “csak” a szívek és a szakmai feltételek adottak. Ezért futballozik ma is közel kétszáz kerületi lány és fiú szakavatott és a kék-piros színek mellett elkötelezett edzők iránymutatásait követve, valódi tehetségek tucatjait kinevelve, valódi közösséget alkotva. Amitől független viszont, hogy a minimálisnál alacsonyabb költségvetéssel évek óta egyre kilátástalanabb küzdelem volt a felnőtt gárda harmadik vonalban tartása.

A kerületi felnőtt labdarúgást 2006-ban szó szerint a semmiből, és tegyük hozzá: önerőből feltámasztó, és azóta is nevetségesen kevés pénzből fenntartó Csepel FC Kft. tulajdonosainak konkrétan köszönet jár, hogy közel másfél évtizeden át a lelkesedésükkel, sőt a lelkükkel próbálták pótolni a futballhoz mindenhol szükséges, ám a XXI. kerületben hiányzó pénzt. Hogy amijük volt, azt az utolsó fillérig beletették a felnőtt és utánpótláscsapatokba, a városvezetés által magára hagyott létesítmények fenntartásába, valamint a csepeli futballhagyományok ápolásába.

Ezért, illetve a vasárnapi kiesésért nem kiátkozni kell a Csepel FC-t, hanem köszönetet mondani A Család tagjainak. Legyen az játékos, edző, tulajdonos, vagy egyszerű szigetországi szurkoló, aki az elmúlt másfél évtizedben hétről-hétre hazaadott annyit, amennyit tudott, és aki  egyesekkel ellentétben nem ellenfélnek, sőt ellenségnek nézte a csapatot.

Akik ezt az utóbbi félmondatot magukra veszik, jól teszik. Azt is jól tennék, ha szégyellnék magukat, amiért a rájuk ruházott hatalom birtokában, azzal felelősen bánva nemhogy segítették volna a kék-piros klubot, a XXI. kerület sportmúltjához méltó működésnek legalább a minimális anyagi feltételeit biztosítva, de kilenc éve a piti kis politikai bosszúvágyuknak engedve ott tettek keresztbe a legnagyobb múltú csepeli csapatnak, ahol csak tudtak.

Persze sejtjük, hogy ők a fentieket sem magukra, hanem félvállról fogják venni. Éppúgy, ahogy a csepeli futball-legendák emlékének ápolásában is pusztán a látványos szoborállításig jutottak, a nagy segítségben meg például egészen odáig mentek, hogy a hétköznapokra kibérelték a Béke téri centerpályát, nehogy a Csepel FC felnőttcsapatának tagjai ott edzeni, készülni tudjanak…

Sebaj. Voltunk már lejjebb is. Például 2001 és 2006 között. Amikor nem voltunk. Jövőre meg majd teszünk egy BKV-bérletet is a szezonbérletünk mellé. Mert lehet, hogy a vasárnapi csatát, s vele a háborút elvesztettük, de a hitet nem. Hogy egyszer újra bajnokok leszünk. Előbb a budapesti, végül a Nemzeti Bajnokság első osztályában.

(Fotók: Facebook/Csepel FC szimpatizánsai)

Strandfelújítás: Borbélyék kivitelezője levonult, tovább csúszik az átadás

Közzétéve

Május 31-éig kellett volna végeznie a Csepeli Strandfürdő felújításának III. ütemével az önkormányzat által megbízott vállalkozónak. De ahelyett, hogy készre jelentette volna a munkálatokat, váratlanul (?) levonult a helyszínről.

Borbély Lénárd polgármester jelentette ezt be a hétvégén a Facebook-oldalán, a konkrét okokról hallgatva, viszont azt ígérve, a nyári kánikulára kész lesz a strand.

A Csepeli Strandfürdő felújításának második üteme az elavult épületek lebontásából állt. Ezzel simán végeztek is. A III: ütem tervezését és kivitelezését az INTECH Installációs Technológia Szerelő és Szolgáltató Kft. nyerte közbeszerzésen. A cégnek 348 millió forintból kellett volna elvileg új öltőzőket és új fogadóépületet felhúznia, a tervek közt szerepelt még akadálymentesített öltözők, illetve mozgássérült WC felhúzása és az új fogadóépületben iroda is helyet kapna.

Az eredeti megállapodás szerint május 31-éig kellett volna a munkákkal elkészülni. Ám ahogy a 21óra először április közepén, majd május végén is jelezte, nyoma sincs annak, hogy időre, vagy legalább az idei strandidő beköszöntére elkészülne a beruházás. Június elsején Borbély Lénárd egy felindultnak és több szempontból zavarosnak is tűnő Facebook-posztban be is vallotta, hogy baj van.

A cég ugyanis nem elkészült, hanem levonult a munkaterületről.

A fideszes kerületvezető azzal próbálja hűteni a kedélyeket, hogy legalább az önkormányzat nem fizetett eddig egy fillért sem az általuk leszerződtetett vállallkozónak, a munkák pedig folytatódnak állítólag az önkormányzat munkatársaival és még a kánikula beállta előtt újranyit a strand.

Úgy fest, a csepeli strand idei innovációja a markológép lesz.

Lássuk, mi a probléma a polgármester felháborodott nyilatkozatával.

Kezdjük azzal, mielőtt még kárörömmel meg hasonlókkal vádolnának, hogy a céget nem mi, hanem ők, pontosabban az önkormányzat városgazda cége bízta meg a munkával. Ennek ellenére egy pici kis félmondatot sem találtunk a polgármester úr posztjában, ami legalább gesztusszinten jelezte volna, hogy vállalja a felelősséget az elbaltázott beruházásért.

Másodszor,  a fideszes vezetés szerint eddig a munkálatok 30-40 százaléka, vagyis körülbelül a harmada készült el. A munkára három hónapot szántak, vagyis ha kábé a harmada van meg, akkor – szigorúan parasztlogikával számolva -még két hónap lehet hátra a nyitásig, és talán augusztusban már csobbanhatnak is a csepeleiek a megújult kiszolgáló helyiségekkel felturbózott strandon.

Harmadszor. Borbély Lénárd szerint kényelmetlenségekre az újranyitás után is számíthatnak a látogatók, például elkerígtett részekre. Éppen ezért erre a szezonra alacsonyabb lesz a belépő. Szuper.

Már csak az a kérdés, miért vonult le a vállalkozó, ki fogja befejezni a munkákat, és mindez mennyi pluszpénzébe kerül majd a csepelieknek?

Negyedszer. Kivitelezői körökből származó információink szerint nemigen fordul elő, hogy egy vállalkozó “csak úgy”, váratlanul levonul egy munkaterületről. Annak valami alapos okának kell lenni, például, hogy jelentős elmaradások vannak a kifizetésekkel, vagy a különböző engedélybeszerzésekkel, ami már olyan szinten akadályozza a munkát, hogy jobban megéri levonulni, mint kint tartani a munkásokat. Akárhogy is, ez ügyben a polgármester tartozik még egy magyarázattal.

Végül, továbbra is talány, miért pont a tavasszal vágott bele az önkormányzat az utóbbi évek sokadik strandfelújításába.  Nem nagyon tudunk másra gondolni, mint arra, hogy valamiféle látványos átadóünnepség keretében az önkormányzati választási kampány részeként tervezték átadni a csepelieknek. Nos, ha ez volt a terv, akkor ez a fagyi alaposan visszanyalt, ha lehet még komolyabban, mint a legutóbbi befürdésük.

(Fotók: Facebook/Borbély Lénárd)

Nekünk ez lesz a BL-döntő!

Közzétéve

Ma este fél hattól sorsdöntő meccset vív a Csepel FC az NBIII Nyugati csoportjának záró fordulójában. A tét a bentmaradás, amit a szintén a kiesés ellen pályára lépő Sárvár FC legyőzésével biztosan elér a kék-piros legénység.

Bővebben >>

Te jó ég! Mennyit költhetett a fideszes önkormányzat az ellenzék lejáratására?

Közzétéve

Több mint 800 ezer forintot kér a XXI. kerületi önkormányzat egy szabadúszó újságírótól már azért is, hogy összegyűjtse az általa kért közérdekű adatokat arról, mennyi közpénzt költött a kilenc évvel ezelőtti hatalomátvétele után megindított perekre.

A Németh Szilárd polgármesterré választása után kezdődő, a korábbi városvezetés elleni” elszámoltatás” kapcsán ma már elég tisztán látszik, akkora blöff volt, mint ide Lacháza: tudomásunk szerint a 2010 óta tett mintegy félszáz (!) feljelentésből egyetlenegy állta meg eddig a helyét, egy sima rágalmazási perben sikerült elmeszelni Szenteczky Jánost, a csepeli önkormányzati cég (akkori nevén CSEVAK) korábbi vezérigazgatóját.

Ennek ellenére az önkormányzati kommunikációban kilenc éve minden héten milliós csalásokat emlegetnek a fideszesek a korábbi, szocialista városvezetőkkel, illetve jelenlegi ellenzéki csepeli képviselőkkel kapcsolatban. Arra ugyanakkor valahogy sosem sikerült az elmúlt években időt szakítani a Németh-Borbély-féle városvezetésnek, hogy beszámoljon róla: mennyi pénzt költöttek el a csepeli költségvetésből a hamvába holt eljárásokra?

Május első napjaiban aztán a közérdekű adatigényléseiről ismert csepeli újságíró, Bogád Zoltán a következő kérdésekkel kereste meg a fideszes vezetésű XXI. kerületi önkormányzatot:

1. Hány feljelentést tett az önkormányzat vezetése 2010-es hatalomra kerülése óta?

2. Mely ügyvédi irodákat bízta meg az önkormányzat, vagy annak valamelyik cége a felejlentések megírására?

3. Milyen összegbe kerültek ezek a feljelentések, illetve az esetleges bíróság előtti képviselet?

4. Mennyi pénz jött vissza ezelnek az eljárásoknak az eredményeképpen?

5. Hány eljárás van folyamatban?

6. Mennyi zárult le, s melyek ezek?

Takó Szabolcs sajtófőnök válasza a fenti kérdésekre először is az volt, hogy az önkormányzat az önkormányzat által tett feljelentésekről külön nyilvántartást nem vezet, amúgy folyamatban lévő, illetve lezárult rendőrségi, valamint bírósági eljárásokról az eljáró szerveknél lehet információt kérni.

Csakhogy a fenti kérdésekre nyilvánvalóan csak a csepeli önkormányzatnál tudhatják a választ, hiszen azt csak az önkormányzat tudhatja, milyen eljárásokat kezdeményezett és ezeknek mi lett a vége. Itt nyilvánvalóan nem a nyomozó hatóságok az adatgazdák, hanem az eljárás kezdeményezője, és ugyanez a helyzet a peres eljárásokkal is.

A nyilvánosan is elérhető levelezésből kiderül, hogy ezt jelezte is az újságíró az önkormányzatnak, időközben azonban Szeles Gábor XXI. kerületi jegyző válasza is befutott, aki az önkormányzati sajtófönökkel ellentétben érdekes módon nem tartotta lehetetlennek az adatok összegyűjtését és kiadását.

Csak éppen jelezte: az adatok előbányászása több mint 800 ezer forintba, egészen pontosan 876 ezer 125 forintba fog kerülni az adatigénylőnek:

Szeles Gábor csepeli jegyző válaszlevelének lényege.

Bogád erre jelezte, hogy elfogadhatatlan, hogy több mint 800 ezer forintot kívánnak beszedni a közérdekű adatokért. Az újságíró azt is vitatja, hogy az információk kinyerése 100 munkaórába kerülne, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információ Szabadság Hatóság vezetőjéhez fordult, és vizsgálatot kért a csepeli önkormányzat irreális költségtérítési igénye miatt.

Itt tart most a csepeliek adóforintjai szempontjából sem mellékes ügy. Nem is mennénk egyelőre tovább, kíváncsian várjuk, mikor derül ki, hogy hány forintot vert el a csepeliek pénzéből a fideszes városvezetés az ellenfelei lejáratását célzó eljárásokra 2010 óta. Abból, hogy csak az erről szóló adatok kiadását ia közel egymillió forintra árazták be, úgy véljük, súlyos milliók elherdálásáról lehet szó.