Kinyitott a Csepel Művek

Közzétéve

A hétvégi nyílt napok nem csak a gyártelep múltját és jelenét mutatták meg, hanem egy kicsit azt is, milyen is lehetne a csepeli gyártelep jövője, ha végre nem csak kampányszlogenek szintjén foglalkoztatná a politikát.

Már a Boráros tér felől közelítő HÉV-en gyanúsan sokan (s)üldögéltek, ahhoz képest legalábbis, hogy a vasárnap kora délutáni, csúcsidőnek nem éppen nevezhető járaton közelítettünk a Szent Imre tér felé. A főtéren leszállva (és végre egy nagy levegőt véve) aztán ki is derült, hogy jó volt a tippünk: komoly érdeklődés övezi a kerületi rozsdaövezetbe hirdetett, szabad bejárással kísért egész hétvégés programsorozatot.

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében ugyanis június utolsó hétvégéjén megnyíltak a Csepel Művek épületei, így a nagyközönség számára is felfedte magát a 240 hektárnyi, páratlaul sokszínű és gazdag ipari örökségünk, ahol még ma is közel 450 vállalkozás működik. A látogatókat a nyitott hétvége alkalmából nem csak a gyárépületek és az itt lévő cégek, de számos előadás, építészet- és helytörténeti séta, koncert, és vetítés várta.

A KÉK-nél nem bízták a véletlenre a szervezést: a számos internetes megjelenés és Facebook-os promóció mellett egy igen alaposan összerakott, igényes dizájnnal és sok hasznos információval ellátott több mint 60 oldalas kiadvánnyal is szolgáltak.

A kék-piros színvilággal készült könyvecske bevezetője szerint az óriási, egyedülálló értékeket rejtő gyártelepen ma egymás mellett található milliárdos nagyvállalatok, egyszemélyes műhelyek, gépgyártás és filmdíszletek, kerékpáros cégek, zenekari próbatermek, bunkertúra és persze számos más tevékenység a nyomokban még felfedezhető gépgyártástól a szabadulószobáig.

Az utóbbinak helyet adó Trap Factory-ba sikerült is bejutnunk. A külsőre átlagos tégla gyárépület kreatív belsőjével ma már jóval több, mint szabadulószoba, például rendezvényhelyszín is egyben, amelyet esküvőkre vagy csapatépítő tréningekre is bátran ki lehet bérelni. Ottjártunkkor éppen a Csepel Művek jelenéről és jövőjéről szóló előadás és beszélgetés ment, de minket nem csak ez kötött le, hanem a még ma is több ezer (becslések szerint akár 7-8 ezer) embert foglalkoztató csepeli ipartelep lenyűgöző LEGO-makettje:

Az az előadáson is többször elhangzott, hogy bár a Művekben úgy tűnhet, mintha az elmúlt 30 évben megállt volna az idő, ez csak messziről nézve van így, és hogy a főváros déli kerületei, azon belül is a barnamezős területek a következő évek legdinamikusabban fejlődő részei lesznek. Ez nagy esélyt jelent a gyártelep számára is, de csak akkor lehet valóra váltani, ha egy átgondolt jövőképet megfogalmazva Csepel megújulásának alapjává teszi a XXI. kerületi és a fővárosi vezetés.

Kérdés, hogyan és mikor léphet a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben csak kallódó gyártelep gazdag ipari és kulturális öröksége a fejlődés útjára. Átfogó koncepció ugyanis jelenleg nincs, sőt a jelenlegi városvezetés azon kívül, hogy minden választás alkalmával bátran beígéri a Csepel Művek felvirágoztatását, még a gyártelepi úthálózat minimális karbantartására, a kátyúk betömésére, vagy a gaz lekaszálására sem veszi fáradtságot.

Soha nem látott fejlődésnek indulhat Csepel a jövő évtizedben – ígérte a fideszes Németh Szilárd 2018 tavaszán az úgynevezett Weiss Manfréd Terv keretében. Borbély Lénárd polgármester pedig a kormánnyal együttműködésben ígért 5000 (!) új munkahelyet Csepelre 2014-ben, a szintén a Weiss Manfréd nevét viselő munkahelyteremtő programmal.

Tény, hogy hatalmas a terület. Tény, hogy a tulajdoni viszonyok komplikáltak. Tény, hogy nem csak a 2010 utáni, a korábbi kormányok és önkormányzatok sem nyúltak a ’89-es rendszerváltás után megboruló Művek hóna alá. Azonban az is tény, hogy most már  nagyon itt lenne az ideje, hogy elsősorban a helyi politika végre feltalálja magát a területen, és a különböző látványberuházások meg nyilvánvalóan légből kapott kampányígéretek helyett legalább egy értelmes fejlesztési koncepciót gyártson a gyártelep jövőjére.

(Forrás: Facebook/KÉK)

Kiemelt kép fölül: Facebook/KÉK)