Erdősi: “az oktatást, a pénzügyi kultúrát fejleszteni kéne”

Közzétéve

Felpörögtek a kilakoltatások, a moratórium április végi lejárta után csak májusban 900-1000 családot tettek az utcára. Miközben a kormány a családok évéről beszél, semmit nem tesz a közel 900 ezer adóssággal küzdő magyar családért, de a jövő generációinak pénzügyi ismereteinek bővítéséért sem.

Ismét felpörögtek a kilakoltatások Magyarországon – számolt be az ATV a minap. A csatorna szerint a kormány december óta nem hajlandó tárgyalni a bajba jutott családokat képviselő civilekkel, és a devizahitelük miatt válságba kerülő, kisgyermekes szülőket segítő ellenzéki javaslatokat is rendre lesöpri.

Az adósok kétségbeesettek, mivel idén május végéig már csaknem 1000 ingatlant ürítettek ki.

Várhatóan az idei, Családok Évének nevezett esztendőben is 3000 fölött lesz a kilakoltatások száma. Ez a legkevésbé sem hatja meg a tehetősebb családokat amúgy valóban lelkesen támogató kormányt: júniusban, amikor az ellenzék közösen rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, arra a kormánypártok el se mentek, majd amikor ez után egy kisgyermekes családokat célzó javaslatot nyújtottak be a kilakoltatások megakadályozására, ezt indítványukat elutasították.

A statisztikák szerint Csepelen is tucatnyi család kerülhetett az utcára május óta.

Az ügyben Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő, a csepeli MSZP elnöke a csatorna híradójának azt mondta, 900 ezer olyan család van ma Magyarországon, akinek felhalmozódott tartozása van. Arról tehát nem beszélhet a kormány, hogy megoldotta az adósságproblémát. Kommunikációban a családok éve van, a problémával azonban nem hajlandók foglalkozni  – tette hozzá.

Misetics Bálint, a Város Mindenkié csoport civil aktivistája szerint az ő javaslatuk minimális célja, hogy elhelyezés biztosítása nélkül gyermekes családot ne lehessen az utcára tenni. Hosszabb távon pedig azt szeretnék, hogy idős, beteg embereket, sőt úgy egyáltalán senkit ne lehessen elhelyezés nélkül kilakoltatni Magyarországon. Ehhez persze egy jól működő szociális bérlakásprogram, és egy adósságkezelési támogatási rendszer is kellene – mondja.

Később Erdősi Éva, a devizahiteleseket segítő hitelsikerek.hu szakértője, a ellenzék csepeli polgármesterjelöltje is megszólalt a friss kilakoltatások kapcsán. Elmondta: itt már szinte minden esetben olyan családokról beszélünk, akiknek az ingatlanját már elárverezte a bankja, azt tehát valaki már megvette, aki a hatóságokat hívja rájuk, hogy beköltözhessen az ingatlanába. Erdősi Éva tapasztalata szerint a legtöbb esetben önhibájukon kívül bajba jutott adósokról van szó.

A csepeli szakértő a témában adott interjúban azt is elmondta, hogy a kormánynak nem csak a jelenleg bajban lévő családok megsegítése lenne a feladata, hanem az alapvető pénzügyi ismeretek kiterjesztésének támogatása is, hogy a most felnövő fiatal generáció tagjai már képesek legyenek egy hitelszerződést reálisan látni már a hitelbírálat során.

Az oktatást, a pénzügyi kultúrát fejleszteni kellene, hogy tudják, milyen hurokba dugják be a fejüket az emberek

– hangoztatta.