Zsúfolt csepeli kormányablak: ez aztán a „megoldás”

Közzétéve

Olajjal oltaná a tüzet a kormány: a nyitvatartási idő csökkentésével, és vidékről felvezényelt erősítéssel kezelné a munkaerőhiány miatt a kormányablakoknál kialakult káoszt. Alighanem mindkét lépes nagy sikert arat majd, előbbi a csepeli ügyfelek, utóbbi a csepeli kormányhivatalnokok körében. Borbély Lénárd hallgat.

A durva munkaerőhiány már a köztisztviselőknél is hosszú évek óta kopogtat, azonban csak az utóbbi időben vált igazán látványossá. Főleg a fővárosban, például Csepelen:

Átlagos hétköznap a csepeli kormányablaknál. Bent sincsenek kevesebben.

A különböző kerületi közösségi csoportokban az elmúlt hetekben felháborodott posztok és kommentek tucatjai láttak napvilágot, mivel a csepeli kormányablaknál mára szinte lehetetlenné vált a normális ügyintézés. Emiatt nem csak az ügyfelek, de a hivatali alkalmazottak is idegesek, ezt saját tapasztalatainkra támaszkodva mondjuk: legutóbbi ottjártunkkor a Csepel Plaza felső szintjén lévő kormányablak biztonsági őre szólalkozott össze a sorszámhúzónál több ügyféllel is, de nyilvánvaló, hogy a leterheltség miatti ingerület előbb utóbb még a legbéketűrőbb kormányhivatali alkalmazottakra is átragad.

A kormánynak egyelőre nincs jobb válasza a munkaerőhiányra, mint az ügyfélfogadási rend módosítása a fővárosi kerületi kormányablakoknál, illetve, hogy a vidéki járási hivatalokból küldenek fel erősítést a fővárosi hivatalokba, ami a szakszervezet csak olaj lesz a tűzre, konkrétan újabb távozási hullámot generálhat a köztisztviselők körében.

A félfogadási idő csökkentése egyébként már meg is történt július elsejétől, vagyis már hétfő óta rövidített nyitva tartás fogadja a XXI. kerületi lakosokat a pár éve a plázába átköltöztetett csepeli kormányablaknál. Összesen állítólag 7 órával csökkent már most is a nyitvatartási idő.

Szerdán például 8 helyett már csak 10-től lesz nyitva a csepeli kormányablak, pénteken pedig a korábbi 14 óra helyett már 13 órakor bezár majd.

Az Index információi szerint György István fővárosi kormánymegbízott a kerületi polgármestereknek, így Borbély Lénárdnak is küldött egy levelet a módosításról, azonban erről a csepeli polgármesternek sem az önkormányzat hivatalos honlapján, sem a saját polgármesteri Facebook-oldalán nem sikerült még beszámolnia a csepelieknek.

Lehet, hogy a kormány szerint ezzel probléma meg is van oldva, a lakosság majd szépen kivárja sorát, azt’ jóvan. Mi viszont azt gondoljuk, hogy az államnak nem csak a stadionokat kellene biztosítania, hanem az alapvető közszolgáltatásokat is. Csepelen éppúgy, mint Budapest bármely kerületében. És azt gondoljuk, a szolgáltatási színvonalnak nem csökkennie, hanem bővülnie kellene, az állami és önkormányzati ügyintézésnél éppúgy, mint mondjuk az egészségügyben. Kár, hogy ma ennek éppen az ellenkezőjét látjuk.

 

Nem csak Csepelen nincs még végleges döntés a Fidesz kihívóiról

Közzétéve

A fővárosi ellenzéki együttműködésről közölt az Index egy hosszú összeállítást a hét első napján. A 23 kerületet átfogó teljes cikket nem szemlézzük, csak a Csepelről szóló részt. Aminek a lényege, hogy

lesz megállapodás a XXI. kerületben is.

A részleteket illetően az Index azt írja, hogy Csepel nem a legkomplikáltabb kerület, ezzel együtt tény, hogy itt sem zökkenőmentes a megállapodás. Csepelen az MSZP  Erdősi Évát javasolja polgármester-jelöltnek, és

noha úgy tűnik, vannak még emiatt feszültségek, a Momentum és a DK is elfogadja, hogy a XXI. kerületben  a fővárosi koordináció keretében a szocialisták jelölhetnek polgármesternek.

Csepelen eredetileg a kerületi testületben az MSZP-frakcióban ülő Takács Mónika indult volna. Az MSZP a június 25-i taggyűlésén azonban nem Takácsot jelölte, akit 2018 végén szavaztak meg, majd április elején be is mutattak a többi kerületi polgármesterjelölttel együtt.

A csepeli MSZP szerint Takács Mónika mögött nem tudott létrejönni a csepeliek által elvárt egység. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke pedig úgy fogalmazott: “a helyi alapszervezetben merült fel bizalmi válság, de hamar született megoldás, méghozzá egy civil jelölésével”.

Szintén Molnár Zsolt még a múlt héten egy televíziós műsorban azt mondta, Erdősi Éva, akiben az MSZP-Párbeszéd gondolkodik, a civil társadalom, a devizahitelesek képviselője, és bár kötődött a Párbeszédhez, most a párttagságát is felfüggeszti, ezzel is jelezve, hogy nem egy párt, illetve pártszövetség, hanem a csepeliek polgármester-jelöltje. Az MSZP sem pártpolitikában gondolkodik, nem az számít, hogy ki mennyire kötődik az MSZP-hez – erősítette meg a műsorban Molnár Zsolt is.

A közös csepeli ellenzéki polgármester-jelölt tehát Erdősi Éva, aki eddig a Párbeszéd mellett tevékenykedett, ám a tagságát már úgy tudjuk felfüggesztette, így kizárólag a csepeli devizahiteleseket képviselő civilként száll ringbe. Erdősi a hitelsikerek.hu szakértőjeként, a bajba jutott devizahitelesek képviselőjeként  ismert, egyébként több mint két évtizede egy csepeli panellakásban lakik.

Kinyitott a Csepel Művek

Közzétéve

A hétvégi nyílt napok nem csak a gyártelep múltját és jelenét mutatták meg, hanem egy kicsit azt is, milyen is lehetne a csepeli gyártelep jövője, ha végre nem csak kampányszlogenek szintjén foglalkoztatná a politikát.

Már a Boráros tér felől közelítő HÉV-en gyanúsan sokan (s)üldögéltek, ahhoz képest legalábbis, hogy a vasárnap kora délutáni, csúcsidőnek nem éppen nevezhető járaton közelítettünk a Szent Imre tér felé. A főtéren leszállva (és végre egy nagy levegőt véve) aztán ki is derült, hogy jó volt a tippünk: komoly érdeklődés övezi a kerületi rozsdaövezetbe hirdetett, szabad bejárással kísért egész hétvégés programsorozatot.

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében ugyanis június utolsó hétvégéjén megnyíltak a Csepel Művek épületei, így a nagyközönség számára is felfedte magát a 240 hektárnyi, páratlaul sokszínű és gazdag ipari örökségünk, ahol még ma is közel 450 vállalkozás működik. A látogatókat a nyitott hétvége alkalmából nem csak a gyárépületek és az itt lévő cégek, de számos előadás, építészet- és helytörténeti séta, koncert, és vetítés várta.

A KÉK-nél nem bízták a véletlenre a szervezést: a számos internetes megjelenés és Facebook-os promóció mellett egy igen alaposan összerakott, igényes dizájnnal és sok hasznos információval ellátott több mint 60 oldalas kiadvánnyal is szolgáltak.

A kék-piros színvilággal készült könyvecske bevezetője szerint az óriási, egyedülálló értékeket rejtő gyártelepen ma egymás mellett található milliárdos nagyvállalatok, egyszemélyes műhelyek, gépgyártás és filmdíszletek, kerékpáros cégek, zenekari próbatermek, bunkertúra és persze számos más tevékenység a nyomokban még felfedezhető gépgyártástól a szabadulószobáig.

Az utóbbinak helyet adó Trap Factory-ba sikerült is bejutnunk. A külsőre átlagos tégla gyárépület kreatív belsőjével ma már jóval több, mint szabadulószoba, például rendezvényhelyszín is egyben, amelyet esküvőkre vagy csapatépítő tréningekre is bátran ki lehet bérelni. Ottjártunkkor éppen a Csepel Művek jelenéről és jövőjéről szóló előadás és beszélgetés ment, de minket nem csak ez kötött le, hanem a még ma is több ezer (becslések szerint akár 7-8 ezer) embert foglalkoztató csepeli ipartelep lenyűgöző LEGO-makettje:

Az az előadáson is többször elhangzott, hogy bár a Művekben úgy tűnhet, mintha az elmúlt 30 évben megállt volna az idő, ez csak messziről nézve van így, és hogy a főváros déli kerületei, azon belül is a barnamezős területek a következő évek legdinamikusabban fejlődő részei lesznek. Ez nagy esélyt jelent a gyártelep számára is, de csak akkor lehet valóra váltani, ha egy átgondolt jövőképet megfogalmazva Csepel megújulásának alapjává teszi a XXI. kerületi és a fővárosi vezetés.

Kérdés, hogyan és mikor léphet a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben csak kallódó gyártelep gazdag ipari és kulturális öröksége a fejlődés útjára. Átfogó koncepció ugyanis jelenleg nincs, sőt a jelenlegi városvezetés azon kívül, hogy minden választás alkalmával bátran beígéri a Csepel Művek felvirágoztatását, még a gyártelepi úthálózat minimális karbantartására, a kátyúk betömésére, vagy a gaz lekaszálására sem veszi fáradtságot.

Soha nem látott fejlődésnek indulhat Csepel a jövő évtizedben – ígérte a fideszes Németh Szilárd 2018 tavaszán az úgynevezett Weiss Manfréd Terv keretében. Borbély Lénárd polgármester pedig a kormánnyal együttműködésben ígért 5000 (!) új munkahelyet Csepelre 2014-ben, a szintén a Weiss Manfréd nevét viselő munkahelyteremtő programmal.

Tény, hogy hatalmas a terület. Tény, hogy a tulajdoni viszonyok komplikáltak. Tény, hogy nem csak a 2010 utáni, a korábbi kormányok és önkormányzatok sem nyúltak a ’89-es rendszerváltás után megboruló Művek hóna alá. Azonban az is tény, hogy most már  nagyon itt lenne az ideje, hogy elsősorban a helyi politika végre feltalálja magát a területen, és a különböző látványberuházások meg nyilvánvalóan légből kapott kampányígéretek helyett legalább egy értelmes fejlesztési koncepciót gyártson a gyártelep jövőjére.

(Forrás: Facebook/KÉK)

Kiemelt kép fölül: Facebook/KÉK)