A Jedlik-felújítás azt is megmutatja, miért átverés a Csepeli Konzultáció

Közzétéve

Egy Jedlikkel kapcsolatos blogposzt emlékeztet arra, hogy az önkormányzat 2017-ben rendelt egy csepeli közvélemény-kutatást, aminek az eredményét finoman szólva is figyelmen kívül hagyta a Borbély-Németh féle fideszes városvezetés.

Először is, a Jedlik-felújítás rövid története: a kormány 2017 decemberben ötmilliárd forintot adott a Jedlik Ányos Gimnázium felújítására. 2018 februárban egy 13 tagú társadalmi egyeztető tanácsot hívott életre a fideszes önkormányzat Csepelen. Ennek elnöke az iskola egykori diákja, Németh Szilárd lett. A XXI. kerülethez politikailag amúgy öt éve semmilyen formában nem kötődő országos politikus akkor azt mondta, a „felújított gimnáziumnak már a 21-22. század igényeinek kell megfelelnie.” Másfél évig nem történt semmi. 2019 július 11-én a csepel.hu-n megjelent a hír: „Megkezdődik a Jedlik felújítása, költözik az iskola.”

Itt tart most a sztori, a Csepeliek blog pedig megjegyzi, hogy az egyeztető tanács tagjaival eredetileg 2018 végéig kötött megbízási szerződéseket 2019 szeptember 30-ig meghosszabbították, egy fővel növelték létszámát, több mint 33 millió forintot fizetnek ki részükre. Az úgynevezett koncepcióterv elkészítésével Reznicsek Zoltán volt fideszes csepeli önkormányzati képviselőt bízták meg, 10 millió forint értékben. Érdekesség, hogy Németh már a vele kötött szerződés aláírása előtt az általa felvázolt fejlesztésekről beszélt az egyeztetőtanács ülésein és a médiában.

A tervezői szerződést májusban írták alá 374,6 millió forint értékben. A határidő 2019 november 27. A szerződés mellékletei nem kerültek nyilvánosságra. Vajon miért nem? – kérdezi a blog. A kész és elfogadott tervek ismeretében lehet hozzákezdeni az építési engedélyezési tervdokumentáció benyújtásához, később a generálkivitelező közbeszerzés útján való kiválasztásához, majd a beruházáshoz.

Eddig a Jeldlik felújítás kapcsán összesen 474,5 millió forintos összegben kötöttek különböző szerződéseket, s várhatóan 2020-ban kezdődhet el a kivitelezés, Az engedélyeztetési határidők ismeretében várhatóan csak 2020 második felében kezdődhet el az iskola felújítása, a jedlikesek pedig majd talán 2021-2022-ben költözhetnek vissza iskolájukba.

Ami továbbra is kérdés: mi kerül egy iskola felújításán összesen ötmilliárd forintba? Továbbra is túlárazottnak tűnik a nagy beruházás. Önmagában sem nagyon világos, mi került 5000 millió forintba, amikor más iskolákat 4-500 millióból tisztességesen meg szoktak tudni újítani. Annak tükrében pedig pláne nem világos, miért kell ennyit költeni egyetlen gimnáziumra, amikor a kerület többi iskolájára is nagyon ráférne a renováció.

És még egy érdekesség: a Borbély Lénárd féle fideszes városvezetés 2017-ben megrendelt egy közvélemény-kutatást, amelyben azt a kérdést is feltették a kerületieknek, hogy „Ön szerint Csepelnek az elkövetkezendő két évben miben kellene fejlődnie elsősorban?” A csepeliek több mint 90%-a az utak állapotának javítását, a helyi egészségügyi és szociális intézmények erősítését, a közlekedés fejlesztését és a munkahelyteremtést hiányolta leginkább. Nem pedig a helyi oktatás feltételrendszerének fejlesztését. Konkrétan az oktatásra a válaszadók kevesebb mint 4%-a szavazott.

Miért érdekes ez?

Mert a fideszes önkormányzati vezetés ezek szerint egyáltalán nem vette figyelembe a saját közvélemény-kutatásának eredményét. De azért Borbély Lénárd a héten is bejelentette, hogy meghosszabbítják a súlyos közpénz-milliókból megcsinált 3. Csepeli Konzultációt, természetesen a nagy érdeklődésre való tekintettel.

Amúgy a 2017-es 4%-os válaszadási arány nem feltétlenül jelenti az oktatás jelentőségének lebecsülését. Azt sem, hogy nincs szükség a Jedlik felújítására. A Jedlik felújítása szükséges poszt szerzője szerint is. Csakhogy „a csepeliek nagy része még a 20. század, sok ezer ember pedig a 19. század gondjaival küszködik” – utalt vissza Németh Szilárd 21-22. századi elvárásaira az új gimnáziummal kapcsolatban. A csepeliek joggal hiányolják a beígért 21. századi gazdasági, környezeti és társadalmi viszonyokat. Csepelen, és az országban is. Másképp fogalmazva: szerintük az ötmilliárd forint jelentős részét sokkal szükségesebb dologra is el lehetett volna költeni – írja a blog.

Egy kerület valódi fejlesztése csak az ott lakók lehető legszélesebb bevonásával és egyetértésével, együttműködésükkel valósítható meg. Mint ahogy az országban, Csepelen is sok kérdésben, így a Jedlik esetében sem ez történt – jegyzi meg a blog.

(Forrás: Csepeliek blog/21óra)