Kimarad az őskor az általános iskolás történelemkönyvekből

Közzétéve

A módosított Nemzeti alaptantervnek megfelelő új történelemkönyvekből általános iskolában kimarad az őskor és Hammurapi törvénykönyve is, helyette viszont magyar őstörténetet tanulhatnak majd a diákok – erről beszélt Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke az ATV Híradónak.

Mint mondta: az új, elfogadott tankönyvek is csak részben felelnek meg a módosított alaptantervnek. Hangsúlyozta:

„Egyes kérdések esetében – ilyen például a honfoglalás, a magyar őstörténet – nem a tudományos konszenzus által elfogadott véleményből indul ki a tankönyv, hanem mintha egy megszépített múltat szeretnének ábrázolni. A magyarok ősei nem menekülhettek, az dehonesztáló lenne e szerint a gondolkodás szerint. Én azt mondom, jó lenne a tényeket figyelembe venni”.

Miklósi úgy véli, a tananyag módszertanilag néhol több évtizedes visszalépést jelent, a minőségen pedig a rohammunka tükröződik.

A Köznevelésért Felelős Államtitkárság ezzel kapcsolatban az ATV Híradóval közölte:

„Az említett szervezetek sajnos ezúttal is részesei a szokásos politikai támadásoknak. A politikai támadások hátterében pedig az áll, hogy a módosított Nemzeti Alaptanterv vállaltan hazafias, ezért a baloldal kezdettől támadja azt, ahogy most a tankönyveket is. A módosított Nemzeti Alaptanterv szerint készült tankönyveket az Oktatási Hivatal által felkért 130 szakember, szaktanár fejlesztette ki a kerettantervnek megfelelően.”

MSZP: Hiába támad a kormány – sem a járvány, sem a drámai következményei nem múltak el

Közzétéve

Nem a megszólaló alanyok személyazonosságát, hanem az általuk elmondottak valóságtartalmát kellene vizsgálnia Kásler minisztériumának és a kormánypropagandának – nyilatkozta Bangóné Borbély Ildikó. Csak ő több mint 30 olyan végzetes esetről értesült, ami a felelőtlen kórházkiürítések miatt történt.

Újabb fertőzésekről sőt, végzetes áldozatokról is beszámoltak a hétvégi hírek és sajnos Magyarországon is. Csehországban, Horvátországban, Ukrajnában ismét koronavírus-fertőzések bukkantak fel, miközben éppen szélesre tárják a kapukat a közös határokon. Több mint kapkodó önigazolással igyekszik a kormány azt bizonygatni, hogy biztosan ül a vírusjárvány nyergében, holott a gyeplő már rég kicsúszott a kezükből.

Már unalomig koptatott taktikájuk szerint egyszerűbb az ellenzék kritikáját szapulni és bottal ütni, semmint azokat a kérdéseket megválaszolni, hogy Kásler miniszter mikor vállalja nyíltan a felelősséget a teljesen értelmetlen és indokolatlan mértékű, több tízezres kórházi ágyszám-felszabadítás drámai következményeiért. Amint a díleri delíriumban két-háromszoros túlárazással állami finanszírozásból közpénzen beszerzett és a hajdani beléptetőkapukra emlékeztető raktározással ki tudja meddig por alá helyezett lélegeztetőgépek beszerzéséért sem, aminek a több tízmilliárdos haszna ismeretlen NER-zsebekbe vándorolhatott.

Ehelyett egyszerűbb pitiáner sértegetésekkel elégtételt venni a tények felvállalása helyett. Márpedig a tények makacs dolgok s a tények azt bizonyítják, hogy Kásler miniszter elkapkodott intézkedéseinek több áldozata lehetett, mint arról a közmédia beszámolni merne. Márpedig a valóság feltárása bizony az ellenzék dolga is, ha nincs érdemi és hiteles köztájékoztatás Magyarországon, az ellenzék pedig arra támaszkodhat, amiről a választóitól értesül, még az akaratlan tévedés kockázatának a felvállalása mellett is – ellentétben a felelős szakminiszterrel.

Márpedig volna mit feltárni a járvány következtében elkövetett szakmai hibák sodrából, nem is kevés, legalábbis a valóság erről tudósít, amint az MSZP-s politikus értesült a lakossági megkeresésekből. A helyzet pedig drámai: csak ő több mint 30 olyan esetről kapott hírt, amelyek a járvány miatt felfüggesztett körházi kezelésekkel, a lecsupaszított szakrendelésekkel hozhatók összefüggésbe. A politikus a legkevésbé sem kérdőjelezi meg a veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedések szükségességét – azt már igen, hogy a legteljesebb szakmai körültekintéssel hozták-e meg ezeket és léptették életbe. Véleménye szerint a máig ható szakmai hibák már azzal elkezdődtek, hogy a veszélyhelyzet ellenére a 65 éven felüli orvosokat „kivonták a forgalomból”, minimalizálták az orvoslátogatás lehetőségeit s ezt követte a nagypénteki „Kásler-levél”, a több mint 30 000 kórházi ágy letakarításáról. 

„Végzetes kockázatot jelentett, hogy a rászorulók milyen nehézségek árán vagy sehogy sem jutottak hozzá a szükséges alapellátáshoz, a háziorvosi ellátás is gyakorlatilag telefonos kezeléssé minimalizálódott, elmaradtak kezelések, műtétek és ezek protokolljáról a járványveszély alatt senki sem gondoskodott” – nyilatkozta a szocialista politikus. „Mindezt végzetesen megterhelte az ágyszámfelszabadítás miatt hazaküldöttek tömeges száma és az utógondozásról való szakmai felkészülés hanyagsága. Hozzám legalább 30 olyan drámai esetről érkezett információ, ami annak kapcsán állt be, hogy a beteget a kórházból elküldték, vagy elmaradt a szükséges kezelésének a biztosítása.”

Arra a kérdésre, hogy a beérkezett információk és esetek hitelességét milyen mértékben sikerült visszakeresni, Bangóné Borbély Ildikó hozzátette, hogy ő, illetve politikustársai arra kénytelenek támaszkodni, amit a hozzájuk forduló segítségkérő állampolgárok elmondanak. A lehetőségek szerint természetesen igyekeztek megfelelő szakmai információkat begyűjteni, de az egészségügyi protokoll és a máig fennálló hírzárlat nem minden esetben könnyítette meg a dolgukat s így a kétségbeesetten hozzájuk forduló állampolgároknak megadható válaszok teljességét sem:  

„A legkülönbözőbb közösségi csatornákon keresztül kerestek meg az emberek a családjukban történt kisebb-nagyobb drámákkal, tragédiákkal, amiket felelős és szociálisan érzékeny politikusként nem lehet válasz nélkül hagyni – legalábbis az MSZP-ben nem. Hozzátartozók, sok esetben maguk az érintettek kerestek meg, hogy egy-egy felháborító esetben mit lépünk a hanyag ellátások ellen s a legkevésbé az az első gondolatunk, hogy a fájdalmuk mögött sandaság volna, főként, ah halálesetekről van szó, amint ez nem is történt. Tévedések bárhol előfordulhatnak, de a tény akkor is tény, hogy túl sok indokolatlan áldozatot követelt a központi utasítások által meghozott intézkedések elkapkodott dilettantizmusa. S ezt nem rajtunk, hanem az illetékes minisztériumon és annak vezetőjén kell számon kérni.”

Bangóné drámainak tartja, hogy ezeket az eseteket a mai napig igyekeznek a szőnyeg alá söpörni a kormány részéről, holott tragédiák soráról van szó, amiből egy áldozat is egy életre kihathat egy családban. Az is a kormányzati dezinformálásnak köszönhető, hogy a köztudatban főként az idős áldozatok képe maradt meg, holott ennél sokkal riasztóbb a helyzet:

„Tévedés, hogy csak az idős korosztályt sújtotta volna a járvány és annak következményei: újszülött babától idős emberekig teljes korosztályi spektrumon szedett áldozatot ez az időszak, amint erről beszámoltak a hozzánk forduló állampolgárok. Arra pedig külön felhívták a figyelmemet, hogy korántsem csak az idős korosztályra volt jellemző a halálozás, leginkább a 40-50 körüli korosztályra volt frekventáltan veszélyes. Mindez főként azért nagyon elkeserítő, mert ha megnézzük a statisztikákat, akkor abból kiviláglik, hogy 60 éves korig alig terhelik az egészségügyi ellátást. Az természetes, hogy mindent meg kellett tenni a 60 éven felüliek védelmében, na de ez nem jelenti az, hogy a többi alapellátás nagyrészét elzárják a rászoruló korosztályok elől. Márpedig ez történt és ennek a hatása, bármennyire is nem akar szembenézni ezzel a kormány, a mai napig terheli az egészségügyi felelősöket. Érintett orvosokat pedig, akik minderről nyíltan vállalva beszélnének, nagyon nehéz találni a megfélemlítések miatt” – nyilatkozta Bangóné Borbély Ildikó a Hírklikk megkeresésére. 

Itt a kánikula – ismét botránytól fülled a csepeli strand…?

Közzétéve

Tavaly befürdés és botrány volt a csepeli strand nyári programja. Most végre tényleg megnyílt. A hétvégén a kánikulában a borsos árak ellenére sokan választották családi programnak Csepelen is a strandolást. Alaposan meg kellett nyitni a pénztárcákat – írja a csepeliek.blog.

Zárva tartják viszont a közönség előtt a valódi, hiteles információkat. Van helyette kincstári dicshimnusz. Ábel Attila csepeli alpolgármester például ezt osztogatja : „Körös-körül gyep, a víz kristálytiszta. Új sportpályák, öltözők és mosdók várják a vendégeket. Most már teljesen megújulva nyitotta ki kapuit a Csepeli Strandfürdő, amely hasonlít a régire, de mégis egészen más…A szocreál retró strand érzést a letisztult, skandináv egyszerűség és  természet közeli látvány vette át. Úgy ahogy kell…”

A retróérzéstől megszabadult alpolgármester azonban egy szót sem szól a tavalyi botrányok okairól, és arról sem, hogy találtak-e, egyáltalán: kerestek-e felelőst a 2019-ben hirtelen leállított építkezés hátterében?/…/

A kormány jövő évi költségvetésében nyoma sincs, hogy kormánypárti Csepel polgármestere

Közzétéve

Csepel Önkormányzata az elmúlt években – a hangoztatott kiváló kormánypárti kapcsolatok ellenére – semmilyen érdemi fejlődést nem tudott megvalósítani. A csepeli közösségi közlekedés, autós és kerékpáros közlekedési lehetőségek katasztrofálisak.

A csepeliek ennél többet érdemelnek, miután a polgármesterük nem tudta kiharcolni, hogy országgyűlési párttársa kiálljon a múlt heti költségvetési vitában a városrészt jogosan megillető pluszköltségekért.

Pedig Németh Szilárd már 2018-ban, véletlenül a választási kampány idején – több százmilliárdos Weiss Manférd Tervvel szédítette a kerületet.

Az ellenzék viszont a benyújtott módosító javaslatai alapján megmutatta Csepel jövőjét. Minél előbb meg kell kezdeni az új Duna-híd építését, a Dél-Pestet Csepelen keresztül Dél-Budával összekötő új villamosvonal megvalósítását. Befejeződhet a csepeli gerincút értelmetlenül félbehagyott beruházása, megújulhatnak a kerület egyes, kritikán aluli útjai, köztük a Csepel Művek belső úthálózata is. Családi programok új helyszínévé válhat a Kis-Duna partja egy új kerékpáros híddal.

A csepeli tüdőgondozó korszerűsítése még mindig várat magára, hogy végre működőképes

röntgengép legyen a felújított intézményben. Emellett szükség van a Csepeli Munkásotthon

felújítására, a Csepeli Piac fűtésrendszerének korszerűsítésére is.

28 ezernél is több beteg vár műtétre a veszélyhelyzet után

Közzétéve

A mintegy három hónapos kiesés a tervezett műtétek körében maximum három hónap többlet várakozási időt okozhat.

Egy héttel ezelőtt az előjegyzett betegekkel együtt 28 460 ember várt műtétre Magyarországon – derült ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közleményéből, ez alapján a várólista rövidebb, mint március elején volt, akkor ugyanis több mint 31 ezren vártak.

A NEAK azt írta, több intézkedéssel segítik, hogy a koronavírus okozta veszélyhelyzet megszűnése után minél hamarabb elvégezhessék az elhalasztott ellátásokat, ennek érdekében a járóbeteg-szakellátáson óraszám korlátozás nélkül el lehet látni a betegeket, a műtéteket gyorsan újratervezhetővé tették – idézi a közleményt a 168ora.hu.

A többlet műtéti idők, kapacitások biztosításával azonban a szolgáltatók várhatóan ezt az elmaradást ennél rövidebb időn belül bepótolják – közölte az intézmény. Korábban Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter arról beszélt, az elhalasztott beavatkozások miatti lemaradását nagyjából két hónap alatt tudja behozni a magyar egészségügy.

Álvizsgálattal akarnak kibújni a felelősség alól az egészségügy vezetői

Közzétéve

Álvizsgálattal, áljelentéssel akarnak kibújni a felelősség alól az egészségügy vezetői – mondta Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP egészségpolitikusa szombati sajtótájékoztatóján.

Bejelentette: határozati javaslatot nyújtott be az egészségügyi felügyelet visszaállításáért, és az alapjogi biztoshoz fordul, sérültek-e a magyarok jogai a járvány alatt az egészségügyben.

A politikus elmondta: Kásler Miklós egészségügyért is felelős miniszter megelőlegezte a Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálatának eredményét, amit a szervezet a tatabányai kórházban folytatott egy tragikus hirtelenséggel elhunyt 33 éves édesanya ügyében.

„Igaz, hogy elrendelte a vizsgálatot, de hamarabb hozta meg a vizsgálatnak a döntését, mint ahogy a vizsgálatot lefolytatták volna” – jelentette ki Bangóné.

Leszögezte: akár a vírussal kapcsolatos elhibázott rendelkezésekbe, akár az egészségügy általános helyzetébe halt bele az édesanya, „mindkét esetben az egészségügyet felügyelő miniszter a felelős”.

Kijelentette: ma Magyarországon „nem védi a betegek jogait senki”, sehova nem fordulhatnak jogérvényesítésért, és a visszás esetek nem is látnak napvilágot.

Ezért másodjára is benyújtotta határozati javaslatát a Parlamentnek a betegjogi felügyelet rendszerének visszaállításáért, egy költségvetési módosító indítvánnyal együtt, amely a finanszírozását biztosítaná.

Elmondta: kikéri a minisztériumból a vizsgálati anyagot, és egy sor írásbeli kérdést is tett fel a miniszternek a 33 éves édesanya halálának a vizsgálatáról, de arról is, miért tagadja a miniszter, hogy ő rendelte el „az embertelen kórházkiürítéseket” és a szakellátás felfüggesztését.

Ezen túl az Alapvető Jogok Biztosához fordult a kormánynak a járvány ideje alatti egészségügyi döntéseinek vizsgálata érdekében.

Bangóné hangsúlyozta: az egészségügyi ellátásért a magyar állampolgárok fizetnek, „nekik ez jár ez az ellátás”. Közvélemény-kutatási adatokat idézett, melyek szerint minden tizedik ember úgy nyilatkozott: nem jutott hozzá valamilyen egészségügyi ellátáshoz a koronavírus-járvány alatt hozott döntések miatt.

Rasszista tónusú, a főpolgármestert is betámadó kisfilmmel reklámozzák a csepeli híd felújítását

Közzétéve

Sötét hajú és bőrű, atlétatrikós-aranyékszeres utas, viccbeli szőke nő, bunkó kerékpáros a szereplői a MÁV-HÉV kisfilmjének, amely a várható kényelmetlenségekre hívja fel az utazóközönség figyelmét.

A kisfilm végére még Karácsony Gergely főpolgármester bukására utaló szóvicc is került, amelyért az egyik szereplőnek kiverik a fogát:

„Meddig lesz ez így, most már mindig?” – kérdezi a viccekből ismert sztereotip szőke nő Keresztes Péter vezérigazgatótól, aki úgy válaszol, hogy „Már kész lesz, mire elmúlik karácsony”. Mire az addig a helyzetet magyarázó kecskeszakállas figura rákérdez, hogy „Melyik Karácsony?”. Ezután egy pofon hangját hallani, majd ismét feltűnik a szakállas figura egy foghíjas mosollyal.

Kommunikációs katasztrófa vagy formabontó, fiatalos utastájékoztatás? A hozzászólók véleménye megoszlik a kérdésben. „Egyszerre rasszista, tiszteletlen és ostoba. Szánalmas” – írta egyikük, amelyre a MÁV-HÉV közösségi oldalának szerkesztője úgy válaszolt, hogy „Kedves Utasaink! Kérjük, ne vesszenek össze: szándékunk szerint nem rasszista üzenet, hanem szarkazmus és önirónia a cél, hogy minél több embert el tudjunk érni a fontos információval.” Az oldal adminisztrátora derekasan állja a kritikát, igyekszik is válaszolni azokra, igaz, az alábbihoz hasonlóan kissé szokatlanul lazára vett hangnemben: „Kedves Utasaink! Hé, világbéke! Nem kell, hogy mindenkinek tetsszen a film…” – idézi cikkében a pestihirlap.hu.

Nem is tetszik mindenkinek. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) az utasok kisfilmbeli ábrázolását egyenesen annak a tünetnek tartja, hogy milyen kép él a közpénzből fenntartott cég menedzsmentjének a fejében az adófizető utasokról. Közösségi oldalukon azt írják: „Merő jópofiskodásnak szánt, gyenge South Park utánérzést jelentetett meg a MÁV-HÉV a Kvassay híd felújítása és a buszos pótlás kapcsán. Valószínű nem kevés pénzért. Nyilván rendkívül viccesnek gondolták, ahogy az utazóközönséget bemutatják, valójában a hasonló sztereotip sértegetések miatt más országokban éppen lőnek meg gyújtogatnak… szóval Keresztes Péter vezérigazgató (a képen középen, MÁV-os egyenruhában, igen, saját magát is belerajzoltatta a filmbe, sőt még ő is beszél) és csipet csapata pontosan bemutatja mit is gondol rólunk, utasokról. Csakhogy ezt egy közpénzből fenntartott közszolgáltatást ellátó közcég vezetője nem – de senki más sem – engedheti meg magának. Még akkor sem, ha a fejében alapból ez van. Csak a talpnyalók örülnek a filmecskének, akik mind maguk is így gondolkodnak. Valójában ez a jelenség szörnyen primitív és üldözendő, ezek a közpénzzel vastagon kitömött figurák pedig rajtunk, utasokon röhigcsélnek.”

Németh Szilárd is a csepeliek ellen szavazott

Közzétéve

A betegek jogainak védelmében egy független jogkörrel felruházott felügyeleti szerv létrehozását indítványozza az MSZP.

Bangóné Borbély Ildikó a kezdeményezés kapcsán kifejtette, hogy a 33 éves esztergomi édesanya tragikus halála kapcsán a kormány szerint a járványhelyzet alatt hozott kormányzati döntéseknek nem volt közük a nő halálához. Ezt az országgyűlési képviselő megkérdőjelezi, mivel az eset rendszerhibát mutat. Álláspontjuk szerint még a Müller Cecília indította vizsgálat után sem kerülhető meg az egészségügyi irányítás és Kásler Miklós felelőssége:

„Mindegy, hogy a vírushelyzet alatti elhibázott lépések következtében vagy az egészségügy általános helyzete miatt hal meg az édesanya. Mindkét esetben az egészségügyet felügyelő miniszter a felelős. Ma megállapíthatjuk, hogy ma Magyarországon a betegek súlyosan ki vannak szolgáltatva. Nem védi a betegek jogait semmi. Sehova nem tudnak fordulni, ahol a jogaikat érvényesíthetnék. Kásler Miklósék évekkel ezelőtt szétverték azt az egészségügyi felügyeletet, ami el tudta végezni azt a feladatot, hogy a betegek jogait érvényesítse. Én határozati javaslatként nyújtottam be a Parlamentben, hogy az egészségügyi felügyelet rendszerét a parlament állítsa vissza. Leszavazták. A határozati javaslatot benyújtottam másodjára is, mert a betegeket ma Magyarországon senki sem védi”.

Mint ismert, szakmai és dokumentációs szabálytalanságokat tárt fel a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vizsgálata a tatabányai Szent Borbála Kórházban tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal esztergomi nő ügyében. Ugyanakkor a vizsgálat szerint a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedéseknek nem volt köze a nő halálához – írta az MTI.

A neurológiai szakfelügyelő főorvos véleménye szerint a Szent Borbála Kórház sürgősségi osztályán “a beteg tünetei alapján az idegrendszeri vírusos gyulladásos betegség gyanúja felmerülhetett volna, és ebben az esetben részletes neurológiai vizsgálatra és neurológiai konzíliumra lett volna szükség, ami azonban elmaradt.”

A vizsgálat továbbá megállapította, hogy a fiatal nő ellátása során nemcsak szakmai szabályszegés, de dokumentációs szabálytalanságok is történtek. Az NNK ezért kötelezte az egészségügyi szolgáltatót egészségügyi bírság megfizetésére és a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelő dokumentációs kötelezettség betartására.

A kétgyermekes édesanya május 1-jén hunyt el agyhártyagyulladásban, miután felvételét több kórház is elutasította, a tatabányai kórházból pedig hazaküldték a magas lázzal, fejfájással küzdő beteget.

Elhunyt „Bálint gazda”

Közzétéve

Életének 101. évében vasárnap este meghalt Bálint György, népszerű nevén Bálint gazda Prima Primissima-díjas kertészmérnök, újságíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő – közölték a médiakertész közösségi oldalon.

Bálint György 1919. július 28-án Gyöngyösön született, kertészmérnöki oklevelét a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián 1941-ben kapta meg, majd 1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát is szerzett. Dolgozott főagronómusként és főkertészként, agrártankönyveket írt, különböző kertészeti szaklapokat szerkesztett és több újságban rendszeresen publikált is.

1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa volt, 1991-től főszerkesztője lett a csatorna Gazdaképző című adásának. Televíziós szerepvállalása óta nevezik “Bálint gazdának”.

1994-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, a párt Országos Tanácsának tagjává választották. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. 1995-ben megszerezte kandidátusi fokozatát a kommunikáció témaköréből. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Munkásságát többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (2005) és Prima Primissima Díjjal (2017) is elismerték, Budapest és Gyöngyös díszpolgára is volt.

Szociális minimumjövedelemmel, dupla családi pótlékkal indulna 2021-nek az MSZP

Közzétéve

Összesen 17 oldalon keresztül részletezi az MSZP, hogyan építenék újra 2021-ben a koronavírus-járvány miatt megroggyant magyar gazdaságot, és hogyan ellensúlyoznák a Fidesz – szerintük elkésett – gazdaságpolitikai intézkedéseit. Bangóné Borbély Ildikó többek között a 13. havi családi pótlék beillesztését is javasolta.

Az „Újjáépítést! Az MSZP javaslata Magyarország 2021. évi központi költségvetéséhez” című munkaanyagban arra emlékeztetnek, hogy a gazdasági válság átrendezi a hétköznapi életet: napi megélhetési gondokat okoz – több százezer ember veszítette el munkáját és további százezrek jövedelme csökkenhetett – a válság után pedig valószínűleg nem térünk már vissza korábban ismert életformánkhoz.

Épp ezért a szocialisták a jelenleginél komolyabb állami szerepvállalást várnak a károk rendezésében. Ugyanakkor azt is követelik, hogy a kormány hagyja meg az önkormányzatok autonómiáját, az önkormányzatok pedig „kapják meg a kötelező feladataik ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből.” Jelenleg ennek éppen az ellenkezője, kormányzati szintről vezényelt forráselvonás zajlik.

Az MSZP három fő területen – a szociális védelem, gazdaságfejlesztés és az oktatási rendszer reformja -terén fogalmazott meg javaslatokat.

A lakosságot védő intézkedések között például a garantált szociális minimumjövedelem bevezetését, a gyógyszerkassza 30-40 milliárdos bővítését kérik. A családon belül ápolást azzal támogatnák, hogy az ápolási díjak alapösszegét a a minimálbér szintjére, a GYOD összegét a minimálbér 125 százalékára emelnék.

A szocialisták alapvető jognak nevezik a vízhez, gázhoz és áramhoz való hozzáférést, és – tekintettel a válsághelyzetre – a lakossági gáz-, áram- és távhő-szolgáltatások díjának három havi egyoldalú jóváírását javasolják.

A 10 éve változatlan családi pótlék összegét megdupláznák, az álláskeresési támogatást pedig terveik szerint 9 hónapon át kellene folyósítani, amelynek nettó összege nem lehet alacsonyabb, mint 100 000 forint.

Többször kezdeményezték már, hogy a középiskolásokra is kiterjesszék a közétkeztetési támogatást, hogy aki rászoruló, ott is térítésmentesen hozzájuthasson az iskolai étkeztetés biztosította egyszeri meleg ételt és uzsonnát: „Ezt többször benyújtottuk, de Önök folyamatosan leszavazták”. „A jövő évi költségvetésből eltűnt 12 milliárd forint az idei évhez képest, ami a bölcsődefejlesztési programhoz kapcsolódik. Még mindig nagyon sok pótolnivalója van a minisztériumnak, hogy megfelelő mennyiségben és a szükséges helyszíneken épüljenek a hiányzó bölcsődék”.  

Bangóné Borbély Ildikó a költségvetési vitában kért szót s a szocialista képviselő felszólalásában határozottan jelezte, hogy a tíz éve változatlan családi pótlék összegét itt lenne az ideje módosítani. Álláspontja szerint a költségvetés elbírná az egygyermekes családoknál 24 400 forintra, az egy gyermeket nevelő, egyedülálló szülő esetében 27 400, kétgyermekes családok esetén 26 600 forintra, a két gyermeket egyedül nevelő szülőknél gyerekenként 29 600 forintra, három vagy több gyermekes családoknál 32 000 forintra, a három vagy több gyereket nevelő egyedülálló szülők számára pedig gyerekenként 34 000 forintra történő családi pótlék emelését.